Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
Van-e kiút a zsákutcából? míg az általa teljesített befizetés 46 milliárd forint.30 Az ország fokozódó gazdasági, katonai terhei, külső fizetési kötelezettségei közepette a kormányzati politika a mezőgazdasági export mellett - amely egyébként jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az anyagban, energiában és technológiai felszerelésben egyaránt importra szoruló, de gyenge exportképességű ipar működni tudjon - tehát ezen a téren is számított az élelmiszer-gazdaság teherbíró képességére. Ez megmutatkozott a mezőgazdasági jövedelmek növekvő állami elvonásában. Az agrárszektort érintő támogatások, valamint elvonások egyenlegét vizsgálva megállapítható, hogy az az 1980-as évek első felében drasztikusan romlott, és ebben az elvonások növekedésének volt meghatározó szerepe. Ez a negatív egyenleg az évtized második felében némileg csökkent, főként a beruházási támogatások növelése miatt. A költségvetési prés mellett említést kell tenni az árrendszeren keresztül megvalósuló jövedelem-elvonásról is. Az agrártermékek értékesítési átlagárait, valamint a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok áralakulását összevetve megállapítható az agrárolló nemzetközi összehasonlításban is nagymértékű és folyamatos nyílása.31 Az leszögezhető, hogy a magyar mezőgazdasági üzemszervezet polarizáltsága megakadályozta az érdemi reagálást a változó helyzetre. Az óriási üzemszervezettel rendelkező szövetkezetek és a tőlük erősen függő háztáji gazdálkodások ugyanis a világpiacon bekövetkező változásokra nem tudtak, nem is tudhattak rugalmasan reagálni, oly mértékben legalábbis, mint tették ezt külföldi versenytársaik. A föld magántulajdonának korlátozása megakadályozta a középméretű üzemek kialakulását. A mezőgazdaság üzemi struktúrája a szocialista fejlődés következtében szélsőségesen duálissá vált. „A politika a legalapvetőbb kérdésben nem engedett, az „abszolút tulajdonos” nem engedte ki a kezéből a döntési jogosultságokat a tulajdon alapvető kérdései fölött. Ez jogi szabályozásban elsősorban az oszthatatlan szövetkezeti tulajdon mozdíthatatlanságát és a termőföld magántulajdonának a szigorú korlátozását jelentette”.32 A termőföld tulajdonjogára vonatkozó magyar jogi szabályozásának alakulása szintén hordott magában sajátosságokat a szocialista táboron belül, és ettől természetesen nem lehet elvonatkoztatni, ha az 1980-as évek mezőgazdaságban 30 Ivicz Mihály i. m. 83. 31 Varga Zsuzsanna: Mezőgazdasági reformelképzelések és megvalósításuk politikai korlátái az 1980-as évek második felében. In: Távolodás és közelítések. Rendszerváltás és Kádár-korszak. Budapest, 2008, Kossuth Kiadó, 225-226. 32 Dr. Herbst Árpád i. m. 29. 157
