Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
Van-e kiút a zsákutcából? erre a teljesítményre csak önmaga kizsákmányolásával volt képes. A közösben végzett munka mellett még a háztájiban szükséges feladatokat is teljesítette.22 Az 1960-as évek második felében az volt a fő cél, hogy a jogi szabályozást összhangba hozzák a tsz-ek gazdálkodási gyakorlatában bevált, ugyanakkor az eredeti alapszabály előírásaitól eltérő üzemszervezési, munkaszervezési és munkadíjazási megoldásokkal. Losonczi Pál23 földművelésügyi miniszter a Politikai Bizottság 1966. szeptember 20-ai ülésén a tsz-ek működésének új jogi szabályozása kapcsán a következőt hangsúlyozta: „Az előterjesztett javaslat nem is annyira új, mint ahogy ezt mi nézzük, mert a mai gyakorlatot kellene most már tényleg törvénnyel megerősíteni. Ismeretes, hogy a szövetkezetek működését meghatározó törvényerejű rendeletet születése pillanatában túlhaladta az élet[...] és számtalan olyan probléma volt, amit módosítani kellett. [...] Az anyag tehát sok újat nem mond, mert ezek a gyakorlatban megvannak.”24 Az 1967. évi tsz-törvény a szövetkezetek gyakorlatában bevált kezdeményezések közül legtöbbet a munkadíjazás, a munkaszervezet és a háztáji gazdálkodás területéről emelt be a szövetkezeti intézménybe.25 Az 1967. évi termelőszövetkezeti törvény26 tehát átlátható, jogilag szabályozott érdekviszonyokat teremtett, ami több más tényezővel együtt elősegítette, hogy az évtized végétől kezdve a magyar mezőgazdaság három piac igényeit tudta kielégíteni. A belső piac magas szintű ellátása mellett exportált keletre és nyugatra is. Ezek a folyamatok azt eredményezték, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítménye az 1960-as évek eleje és az 1980-as évek közepe között az európai élvonaléhoz hasonló ütemben növekedett. A teljes termelés körülbelül a duplájára nőtt, miközben a főfoglalkozásban mezőgazdaságból élők száma az 1960-as létszám harmadára csökkent. Ennek egyik fő kiváltója volt, ahogy már részben érintettük, hogy 1961-től nem állták útját annak, hogy a háztáji gazdaság bázisán mintegy árutermelő kisüzemek alakuljanak ki, és hogy a 22 Botos Katalin: Rendszerváltástól rendszerváltásig. In: Tanulmányok a jelenkori magyar gazdaság történetéből. Heller Farkas Füzetek, V. évfolyam, 2007, 21. 23 Losonczi Pál (1919-2005) gazdálkodó, politikus. 1960-tól 1967-ig mezőgazdasági miniszter, majd 1967-1987 között az Elnöki Tanács elnöke. 24 A termelőszövetkezetek működésének főbb kérdései című előterjesztéssel kapcsolatos vita során elhangzott felszólalás. MSZMP PB. 1966. szeptember 20-ai ülésének jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár, 288. f. 5/405. ő. e. 25 Varga Zsuzsanna, i. m. 638. 26 1967. évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről. Magyar Közlöny, 1967/68, 580. 155
