Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
Van-e kiút a zsákutcából? 1,2 millió törpebirtokos. Érdemi változást az 1920. évi földreform nem hozott ebben a struktúrában. Sőt, mivel egy igénylőre átlagosan 2,676 hektár földterületjutott, még jobban felduzzadt a törpebirtokosok amúgy is magas száma.4 A paraszti társadalom birtokmegoszlása, a megélhetésük végett bérmunkára kényszerült vidéki népesség gondjai, illetve a családjuk fenntartásához túlságosan kicsiny gazdasággal rendelkező parasztok problémái folyamatosan napirenden voltak a nyilvánosságban. Röviden megjegyzendő, hogy születtek olyan ellenzéki pártprogramok, amelyek - tulajdonképpen eredmény nélkül - de követelték a változást ezen a téren. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt először 1925-ben tette közzé agrárprogramját, amelyben többek között követelte a parasztság földhöz juttatását, állami kárpótlás útján. Az 1930-ban megalakult Kisgazdapárt is fellépett a földbirtok arányosabb elosztása mellett. Érdemes említést tenni a falukutató, faluszociográfiai mozgalom megjelenéséről is, amelyből politikai irányzatok, pártok is születtek, mint a Márciusi Front vagy a Nemzeti Parasztpárt, amelyek tevékenységük középpontjába a parasztság felemelését állították. A Bajcsy-Zsilinszky Endre által alakított Nemzeti Radikális Párt 1931-es programja pedig így fogalmaz: „A csonkahazai birtokmegoszlás mai aránytalan és igazságtalan volta, a családtagokkal kétmilliónyi földműves nincstelen és majdnem feleannyi törpebirtokos nehéz sora, munkanélkülisége, a kivándorlás növekvő vágya, kényszere, de a kötelesség is szaporodó népességünk létének biztosítására: együtt elodázhatatlanná teszik az átfogó és gyökeres birtokreformot. ”5 A mintegy négy és félmilliós parasztságnak hozzávetőleg kétharmada volt az, amely a mindig szűkös munkakínálatra szorult, hogy megélhetését - megfelelő gazdaság hiányában - biztosítsa. Ezért beszélt a fennálló társadalmi és politikai viszonyokat szélsőjobboldalról bíráló egyik publicista „a hárommillió koldus országáról”,6 amely kifejezést utóbb a Horthy-kor baloldali bírálói is átvettek és terjesztettek. A nagybirtok-ellenesség és a földbirtokreform szükségessége különösen a korszak kezdetén - amikor is az első világháború végének paraszti politikai mozgalmai a kérdésre irányították a figyelmet -, 4 Ivicz Mihály: Kisbirtok versus nagybirtok. A multifunkcionális kisbirtok háttérbe szorításának folyamata Magyarország XX. századi agrártörténetében, Budapest, 2006, Szent István Társulat, 24. 5 Pölöskei Ferenc: Az 1945. évi földosztás előfutárai In: Agrártörténeti Szemle, XXXVII. évf., 1-4. szám, 1995. 8. 6 Oláh György: Hárommillió koldus. Miskolc, 1928, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadó Vállalat Rt. 149
