Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál illetve az 1930-as évek második felében jelentkezett, amikor a parasztság helyzetéről, életviszonyairól szóló falukutató írások a városi, illetve középosztályi közvélemény elé tárták a cselédség sorsát vagy akár a birtokos parasztság nyomorúságos életviszonyait. A parasztság problémáinak gyökerét sokan a birtokviszonyok megoszlásában látták, hiszen kétségtelen volt, hogy aránylag kevés az életképes méretű parasztgazdaság, és hogy a falusi társadalom széles rétegeit jellemzi a föld birtoklása utáni vágy vagy a meglevő gazdaság növelésére való törekvés. Az is kétségtelen, hogy a parasztság föld utáni vágyának útjában a nagybirtok állt. A korban is látványosan szembeállítható volt a nagybirtokok túlsúlya a megművelt területből és a nincstelenek nagy aránya a paraszti népességen belül. A gazdaságok abszolút többsége 5 hold alatti, ún. törpebirtok volt, amelyből tulajdonosaik az esetek döntő többségében biztosan nem tudtak megélni. Ezzel szemben a gazdaságok egy százaléka - a közép és nagybirtokok - rendelkezett a megművelt terület majdnem felével.7 Földreform - illúzió vagy valóság? Nem meglepő tehát, hogy közvetlenül 1945 után a földtulajdonviszonyok radikális átalakítása, a nagybirtokok felosztása és a földnélküliek minél szélesebb körének földhöz juttatása valamennyi politikai párt programjában szerepelt. A mezőgazdaság is súlyos károkat szenvedett a háborús események során, s nyilvánvaló volt, hogy a rekonstrukcióhoz elengedhetetlen a parasztság érdekeltségének megteremtése, ami elsősorban a földtulajdon kiszélesítése révén tűnt megvalósíthatónak. A pártok közül a legradikálisabb álláspontot a Nemzeti Parasztpárt képviselte. Az 1945. március 17-én kihirdetett, 600/1945. számú földreformrendelet8 megfogalmazásakor lényegében a parasztpárti javaslatokat követték, a végrehajtás során pedig a kommunista párt jutott túlsúlyra. Az intézkedések 400 000 új egyéni tulajdont teremtettek, és 240 000 meglevő birtokot egészítettek ki. A mezőgazdasági népességen belül az 1941-es népszámlálási adatokhoz képest 46%-ról 17%-ra esett a földnélküliek aránya, a törpe- és kisbirtokosi rétegé 47%-ról 80%-ra emelkedett, s a gazdagparaszti 7 Bódy Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Egyetemi jegyzet. Budapest, 2013, PPKE ВТК, 42-45. 8 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. számú rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról. Magyar Közlöny, Debrecen, 1945. március 18. 150
