Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
A szétválás fél éve Marschal Adrienn rehabilitáció mellett egy emlékmű felállítása, a kivégzettek újratemetése, valamint a múlt objektív feldolgozása is szerepelt. Mindezek megvalósításához a társadalom segítségét kérték. A második, augusztus 23-ai nyilatkozatuk már a cselekvés jegyében született, újdonsága a TIB szekcióinak felállításáról szóló terv ismertetése volt. E szerint 3 szekciót hoznak létre: kegyeleti, jogi és történelmi. Az utóbbi kettőhöz külső segítséget is szívesen fogadnak, azonban az újratemetés és az emlékműállítás kérdéséről szerettek volna saját hatáskörben dönteni. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy „nem engedhető meg, hogy [...] különbséget tegyenek az ismert vezetők és a névtelen, egyszerű emberek között vagy egyéb szempontok szerint. A tisztességes temetés mindenkit megillet.”162 így bár Nagy Imrééket állították az első helyre, a rehabilitációt mégis teljes körűen, mindenkire kiterjedően képzelték el. A Kádár-korszak végének viszonyait jellemzi, hogy a már második felhívását is kibocsájtó szervezet valójában jogilag még nem is létezett, hiszen alapszabályukat csak 1989. február 20-án fogadhatták el.163 Ez a dokumentum az eddigiek mellett egy újabb célt is említ „a magyar társadalom tagjainak jövőbeni védelmezése minden politikai indítékú jogsértéssel, diszkriminációval, hatalmi önkénnyel szemben”.164 Vagyis meghatározták a szervezet jövőbeni, az igazságtétel lezárulását követő céljait, amely már politikai érdekképviseletet is jelenthetett. így biztosították azt, hogy a TIB ne csak az újratemetés lezárultáig létezzen. A létrejött bizottság felépítése végül eltért az alapszabályban megfogalmazott tervezettől, ugyanúgy 3 szekciót hoztak létre, mint ahogyan a második felhívásban és az alapszabályban is leírták, azonban más néven. Az eredetileg is tervezett jogi mellett, katonai és egyházi szekció létesült 1990 januárjára, valamint további két külön bizottságot is alakítottak, az egyik a Béla, Rácz Sándor, Széli Jenő, Tóbiás Áron, Újhelyi Szilárd, Ungváry Rudolf, Vásárhelyi Miklós, Zimányi Tibor, Zsámboki Zoltán, 162 Beszélő, 25, 605. 163 Ennek oka az volt, hogy az 1989. évi II. törvény az egyesületek alapításáról csak 1989. január 24-én lépett hatályba, https://uj.jogtar.hu (utolsó letöltés: 2019. 08. 23.). 164 Perújrafelvétel. A Történelmi Igazságtétel Bizottság tájékoztatója, 1. évf., 1. szám, 1990. január, 3. (Továbbiakban: Perújrafelvétel) 134
