Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990 301-es parcellával165 foglalkozott, míg a másik a felállítandó emlékművel. A szervezet elnöke ekkor Vásárhelyi Miklós, helyettesei Göncz Árpád és Nagy Elek166 voltak.167 Az igazságtételi törvény elfogadása előtt, 1989. szeptember végén, minden országgyűlési képviselőnek levelet küldtek. Kifejtették benne a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjukat, mely szerint „a tervezet sok kívánnivalót hagy maga után: nem érthetünk egyet a mentesítésnek sem a cselekmény minősítése szerinti, sem az elkövetés ideje szerinti korlátozásával”.168 Azt is kérték még, hogy az országgyűlés törvényben ítélje el a múltban elkövetett törvénysértéseket, melyeknek hatálya terjedjen ki minden 1945-1956 között politikai és gazdasági cselekményért elítéltre, minden 1956 után elítéltre minősítés nélkül, és szüntessék meg az elítélteket diszkrimináló társadalombiztosítási rendelkezéseket. A levelükre bár egyetlen képviselőtől sem kaptak választ, azonban nem maradt teljesen visszhang nélkül, mivel a második semmisségi törvény sok mindent teljesített a kérésekből. Ebbe már belekerült az áldozatokat megkövető rész, valamint kiterjesztették hatályát az 1945-1956 között elítéltekre is. Ugyanakkor a második semmisségi elfogadása előtt, 1990 januárjában, Zimányi Tibor még arra panaszkodott, hogy nem vonták be a TIB-et és a Recski Szövetséget a törvény előkészítésébe.169 A TIB katonai szekciója az első semmisségi törvény elfogadását követően külön szót emelt a fegyveres testületektől elbocsátottak érdekében, kérve, hogy a kivégzetteket léptessék elő, az elítélteket tüntessék ki, fizessék ki nekik a fogva tartási idejükre eső bért, az elbocsátottakat léptessék elő oda, amit elérhettek volna, ha karrierjüket folytatni tudják, és ennek alapján kapjanak nyugdíjat, a lemondani kényszerültek pedig kapják vissza tartalékos rendfokozatukat. Két további kérés is felmerült még a TIB részéről az egykori 165 3 01-es parcella: Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás során kivégzettek nyughelye a rákoskeresztúri Új Köztemetőben. Itt található Nagy Imre és társainak sírja is. A terület a rendszerváltás előtt teljesen gondozatlan volt. 166 Nagy Elek (1926-1994): Katonatiszt, esztergályos, műfordító, a Honvédelmi Minisztérium munkatársa, majd munkás, 1956-ban a Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsának elnöke, 1958-ban tizenkét évre ítélték, 1963-as szabadulása után műfordító, 1988-ban a TIB alapító tagja. 167 Perújrafelvétel, i. m. 2. 168 Perújrafelvétel, i. m. 11. 169 Ez később megtörtént, lásd Az országgyűlés szerepe című résznél. 135
