Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
A szétválás fél éve Marschal Adrienn Hoós János71 által. Mindemellett az ellenforradalom kifejezés sem tűnt el teljesen, még 1989 januárjában72 és márciusában73 is elhangzott. Előbbi esetben Bölcsey György74 használta, míg utóbbi esetben Méhes Lajos mondta el személyes emlékeit: „A Köztársaság téri pártház védői között voltam, ismerem az ellenforradalom, az elszabadult alvilág brutális kegyetlenségét. [...] De átéltem azt is, amikor az óráról órára változó helyzetben gyakran annak következtében, hogy ki mit látott az események sodrásában, szinte a véletlenek miatt szembekerültek egymással a szocializmus ügyéhez egyaránt elkötelezett harcosok, akiknek tulajdonképpen egy zászló alatt kellett volna küzdeni a Rákosi-korszak bűnei ellen.” Szavaival nyitott a népfelkelés kifejezés felé, bár még nem használta azt. A népfelkelés szó használata csak 1989 júniusától vált általánossá az országgyűlésben. A népfelkeléstől a forradalom és szabadságharc kimondásáig pedig csak az ellenzéki képviselők jutottak el. Az első lépést Király Zoltán tette meg, egyszerre használva mindhárom fogalmat. „Azt a társadalmi átalakulást, amelyre 1956 lehetőséget adott volna, forradalomnak is nevezhetjük. Maga az, ami történt, az felkelés volt. A függetlenség érdekében való fellépés pedig nyugodtan nevezhető szabadságharcnak, hiszen egy idegen hadsereg ellenében folytattatott.”75 Nála egyértelműbben nyilatkozott a frissen megválasztott Roszík Gábor: „1956-ban forradalom volt, ami 1956. október 23-án kezdődött.”76 A Roszík által javasolt megnevezés használata azonban nem épült be a törvénykezésbe, a parlament az első semmisségi törvény tárgyalása és a törvény szövege kapcsán is megmaradt a népfelkelésnél és a nemzeti tragédiánál.77 Az 1990. március 14-én elfogadott második semmisségi törvényben pedig nincsen utalás 1956-ra, így akkor nem jelentett problémát a minősítés használata. Szinonimaként vagy a kérdés megkerülése érdekében találkozhatunk még az 71 Hoós János (1938-2014): Közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, 1987-1989 között az Országos Tervhivatal, majd ezt követően 1990-ig a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. 72 Országgyűlési Napló, 1989. január 10., 3107. 73 Országgyűlési Napló, 1989. március 9., 3446. 74 Bölcsey György politikus, a csepeli tanács elnöke, 1985-1990 között országgyűlési képviselő. 75 Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5151. 76 Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5164. 77 1989. évi XXXVI. törvény az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. 120
