Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990 országgyűlési jegyzőkönyvekben az 1956-os események78 és a testvérháború79 kifejezéssel is Borics Gyula, illetve Szűrös Mátyás szóhasználatában. 1956 definiálásának kérdésével szorosan összetartozik az ünnep- és munkaszüneti nappá nyilvánításának ügye is, amit Roszík Gábor vetett fel. Önálló indítványt nyújtott be, amihez a többi frissen megválasztott MDF-es képviselő80 is csatlakozott. Az országgyűlésben azonban a kérdés 1989. szeptember 26-ai napirendre tűzése sem kapott egyértelmű támogatást, azt csak 181 igen, 121 nem és 46 tartózkodással szavazták meg. A javaslatnak azonban jelentős számú támogatója volt, hiszen Roszík Gábornak az ülés szünetében sikerült megszereznie az 50 aláírást ahhoz, hogy dönthessenek az indítvány sürgősségéről. A támogató aláírások ellenére az országgyűlés a kérdés megtárgyalását 142 igen, 134 nem szavazattal és 41 tartózkodással a novemberi ülésszakra halasztotta.81 A következő országgyűlési ülésszak viszont már októberben elkezdődött, s a nemzeti ünnep kérdését 42 igen, 200 nem szavazattal és 51 tartózkodással, míg a munkaszüneti nap javaslatát 38 igen, 224 nem és 29 tartózkodással utasították el a képviselők.82 A lényeget azonban az indítvány megszavazása előtt Roszík Gábor kimondta: „Dönthetünk mi itt akárhogy. Az emberek belső ünnepét, az ’56-hoz való viszonyát saját maguk fogják eldönteni és meghatározni.”83 A bomló rendszer engedményei közé belefért, hogy újratemetik Nagy Imrét, és hogy mindenki szabadon ünnepelhet október 23-án, de az, hogy 1956-ot ünnep- és munkaszüneti nappá nyilvánítsák, az már túl volt a rendszer tűrőképességének határain, így a következő országgyűlésre maradt. Az október 23-a ünnepnappá nyilvánításáról való nemleges döntésnek a hátterében ott volt az is, hogy ekkor úgy gondolták, hogy egy népszavazás (a köztársaságielnök-választásról szóló január 7-ei népszavazással akarták öszszekapcsolni) döntse majd el, hogy március 15., augusztus 20. vagy október 23. legyen a nemzeti ünnep. 1956 ünnepnappá nyilvánításáról végül az első szabadon választott országgyűlés hozott törvényt.84 78 Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5139. 79 Országgyűlési Napló, 1989. június 2., 4290. 80 Debreczeni József, Marx Gyula és Raffay Ernő, megválasztásukra 1989-ben időközi választásokon került sor. 81 Országgyűlési Napló, 1989. szeptember 26., 4661. 82 Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5170. 83 Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5166. 84 1990. évi XXVIII. törvény az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról. 121
