Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Horváth Béla
Húsz év után aki ipari miniszter lett. Mint egy a Holdról idekerült ember, fogalma nem volt a magyar ipar szerkezetéről. Többször konzultáltam vele, megvolt a szakmai hátterem a piackutató intézetből, a magyar ipar teljes szerkezetét ismertem, a tevékenységi körüket, a profiljukat, tudtam, ki a felső menedzsment... De megemlíthetem a másik professzor asszonyt, Botos Katalint, aki az egész bankrendszert felügyelte. Ennek volt a fő vezére. Nagyon jól emlékszem a hétfői frakcióülésekre, emelkedett hangon jött mindig a professzor asszony kicsit sikítozva, mindig azt kiabálta, hogy „de nincs káderünk, hát nincs káderünk”. Aztán az ember megnézte a Gyurcsány-kormány tagjait, hát ott volt például Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszterasszony. Az MDF- kormány alatt különböző vidéki bankfiókoknak - Agrobank, Hitelbank, Rákóczi Bank - volt a vezetője, előtte 10 évig a miskolci pártbizottságnak volt a munkatársa, meg a Borsod megyei pártbizottságnak is. Tehát igenis a vidéki képviselőik folyamatosan hozták a hírt, hogy személyi csere kell, váltani kell, nem lesz ez jó. Vagy említeni kell még egy másik sarkalatos példát, amit a mai napig nem tudok megemészteni. Ülünk a Parlamentben, velünk szemben ült talán 33 MSZP-s képviselő, köztük Bokros Lajos, listás MSZP-honatya. És olvassuk az újságban, hogy az 1991-es év elején a miniszterelnök úr kinevezte a Budapest Bank elnök-vezérigazgatójának Bokoros Lajost a listás MSZP-s képviselőt... El tudjuk képzelni, hogy mondjuk Gyurcsány Ferenc egy Fideszes képviselőt kinevezett volna valamelyik ilyen fontos gazdasági poszt élére? Ezek elképzelhetetlen dolgok... Sz, L. Zs.: Hogyan történhetett meg mégis, hogy Szilvási György is ott volt Antall József kabinetjében? H. B.: Ezek a nagy kérdések... Mikor az ember ilyenekről elkezd beszélgetni, akár baráti társaságban, akár lakossági fórumon, az emberek emlékeznek erre, és akkor az ember valóban fölteszi a kérdést, hogy most milyen rendszerváltozás történt. Kik befolyásolták itt a folyamatokat, a gazdasági, a pénzügyi, a politikai folyamatokat? Nagyon sok kérdőjel van az emberben. Azt a kérdést is boncolgathatnánk, hogy vajon miért nem sikerült az igazságtételi törvény, miért nem volt itt elszámoltatás? Pozsgay Imre is furcsállotta, hogy nem volt még valami minimális elszámoltatás sem azokkal szemben, akik valóban súlyos bűnöket követtek el a Kádár-rendszerben. Ugye könnyű, egymondatos válaszokkal ki lehet bújni a kérdés alól, hogy hát az Alkotmánybíróság ezeket a törvény-indítványainkat rendszeresen visszadobta. A képviselő csoport, az MDF-es képviselők, ezek a tisztességes emberek ma már nincsenek a politikai 98