Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Petrasovits Anna
Húsz év után látszódott már, hogy az MSZMP szívének kedvesebb az MDF és az SZDSZ is, mint mi meg más koalíciós pártok, mondjuk a kisgazdák... Tehát az volt a kérdés, honnan szerzünk pénzt, honnan lesz infrastruktúránk, hogyan fogunk neki ennek az egész iszonyatnak, amit úgy neveznek, hogy kampány? És nagyon sok operatív munka volt - alapszervezetek, a jelöltállítás stb. -, és emellett az én fő feladatom a párt elméleti stratégiájának kidolgozása volt, amit tulajdonképpen mind a mai napig vállalok. Jóllehet, furcsán hangzottak ezek a megfogalmazások, de hát azért most, 20 év elteltével egyáltalán nem olyan furcsák, és talán a mai generáció nevet ezen, vagy legalábbis mosolyog, hogy azt mondtam, szörnyű, hogy Magyarországon a Kádár-rendszer után először egy polgári demokráciát kell kiépíteni, mert annak egyik változata a szociáldemokrácia, az nem megy úgy, hogy egyik csöbörből gyorsan átöntjük az egész lecsót a másikba, és akkor az szociáldemokrácia lesz. Ez rengeteg elméleti ellenfelet szerzett nekem. Akkor nagyon fontos dolog volt, hogy a privatizációt fokozatosabban, ellenőrzöttebben, átláthatóbban hajtsuk végre: őszintén el kell mondani, hogy gyerekek, ez eddig volt, most egy másfajta rendszert fogunk felépíteni. De hát, ekkor még a korabeli elméleti folyóiratokban a modellváltás, rendszerváltás és ilyen témák folytak, én meg elmondtam, hogy most kapitalizmust fogunk építeni, és erre föl kell készülni. Ennek lesznek nyertesei, ennek lesznek vesztesei. Ráadásul az egész rendszert szimulálnunk kell, mesterségesen kell felépíteni, tehát a tőke intézményrendszereit is ki kell építeni. Igen, én mint szociáldemokrata azt mondom, hogy az első a tőzsde, a szabad tőkeáramlás, a másik oldalon meg a munka intézményrendszereit kell kiépíteni, a szakszervezeteket. Ha azt mertem mondani, hogy erős tőzsde kell, balról bántottak, ha azt, erős szakszervezet kell - akkor a liberális oldal rohant rám... Pedig erős szak- szervezet és egy erős, hatékony, kicsi, de hatékony állam nélkül nyilvánvaló volt, hogy úgy fog lezajlani a rendszerváltás, hogy piac és állam nélkül csak a zavarosban halászunk és egy lumpen, perifériális kapitalizálódás fog megindulni. Ezek felismeréséhez nem kellett zseninek lenni. Ilyeneket mondtam, és ez nagyon rossz volt. Azután: a külgazdasági kapcsolatainkban úgy kell vigyázni a piacainkra, mint a hímes tojásra. Egy dolog, hogy most rendszert váltunk, de van egy világgazdasági környezetünk, tudjuk, hogy vállalataink és ágazataink zöme veszteséges iparág és veszteséges ágazat, tehát legyünk észnél, lehet itt politikai, érzelmi kötelékekkel dobálózni, de a piacainkra, mint a hímes tojásra...! Nem, ez kommunista érvelés, mondták. Én soha nem voltam kommunista, most már biztosan nem is leszek, de azt gondoltam, hogy 194
