Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Bertha Zoltán
Húsz év után változtatható vagy befolyásolható csak, és hogy szinte megmentette, átmentette a saját klientúráját és azt a nomenklatúrát, amely évtizedeken keresztül hamis, hazug szólamokkal és ideológiával etette és gyötörte ezt a népet és nemzetet, tehát ugyanazok maradnak médiapozícióban például, illetve más területen is: önkormányzatokban, a gazdaságban és a társadalmi élet minden területén, vagyis hogy egy csendes ellenforradalom zajlik - ahogy Fekete Gyula és ifj. Fekete Gyula ketten egy könyvben akkor hamar meg is írták -, világossá vált, hogy az MDF lepaktált azzal az SZDSZ-szel, amely SZDSZ nem akar valódi rendszerváltást, ezért szavazták le a rendszerváltó törvényeket. Az első napokban, amikor az MDF-es körökből például egy indítvány született, hogy a volt ’56-os gyilkosok, vérbírák, kiemelt nyugdíjas pribékek, ávósok magas nyugdíját kicsit korlátozzuk, Darvas Iván az SZDSZ-ből felállt, és azt mondta, hogy ez keresztény kurzus, ez Horthy-restauráció, az Antal 1-kormány most arra törekszik, hogy szegény öregembereknek kiüsse a zsíroskenyeret a kezéből. Ez annyira ellenszenvesnek érződött, még ha Darvas Ivánt természetesen tiszteltük is, hogy ebből azonnal látszott, az SZDSZ úgy képzeli a rendszerváltást, hogy semmiféle személycsere, rétegcsere ne következzék be. Meg is kérdezték SZDSZ-esektől, hogy ti úgy képzelitek a rendszerváltást, hogy ugyanolyan hatalmon maradjon mondjuk a volt párttitkár a gyárban, az üzemben vagy az iskolában, és a személyzetisnek, az ávósnak, a besúgónak, ugyanolyan hatalma legyen? Hát, ha jó szakember, akkor miért ne maradjon abban a pozícióban - mondták az SZDSZ-es vezetők -, nem az a rendszer- váltás, hogy akkor most a jó szakembereket lecseréljük. Mi úgy éreztük, az még kevésbé rendszerváltás, hogy ugyanazok, akik kompromittálódtak, akik erkölcsi hullákká váltak, most élvezhessék továbbra is az átfordított, konvertált politikai tőkéből átszármaztatott gazdasági befolyásukat, média- és egyéb intézményi hatalmukat... Sz. L. Zs.: Hogyan történhetett, hogy az SZDSZ, amely 1989-90fordulóján a leginkább antikommunista párt volt, fél év múlva - ahogy Ön is említi - nem volt hajlandó megszavazni ezeket az antikommunista törvényeket, sőt a fennálló rend ellen taxisblokádot szervezett? Hogyan történhetett meg mindez? B. Z.: Az első időkben még naivul úgy képzeltük az SZDSZ-es ellenzékiséget, hogy ha az MDF adna engedményeket a volt kommunista nomenklatúrának, akkor az ellenzék feladata az lesz, hogy ösztökélje az MDF-kormányt arra, hogy szakítson meg minden folytonosságot a kommunista rendszerrel. Mindenféle társadalmi, szociális, kulturális értelemben. És esetleg hozzon létre 16
