Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Lóránt Károly
Húsz év után politikusokat, utána a politikusok zártkörű pályázatokon visszaadják a pénzt a vállalkozóknak, és ahol kétpártrendszer van - és nagyon sok helyen az van, az angolszász világban -, borzasztó könnyű a dolog, mert mind a kettőt finanszírozni kell, esetleg nem ugyanazzal, hanem a másik vállalatommal. És a nyereség többszörös... Ha a rulettben az ember a pirosra tesz, meg ugye a feketére, akkor nem nyer, mert csak duplát fizet. Itt a sokszorosát fizeti, tehát itt mind a kettőre kell tenni. Ezért van az például Nyugat-Európában, hogy a választásokra egyre kevesebb ember megy el, és hogy az Eurobarométer felmérése szerint a legrosszabb vélemény az összes szakmák között a politikusokról van. A Gallup mutatta ki, hogy az embereknek az a véleményük, hogy a választások ugyan demokratikusak persze, mert titkosak, de a politikusok nem azt csinálják, amiért megválasztották őket - a szocialisták nem szocialisták, a keresztények nem keresztények, a néppártiak nem néppártiak. Egyedül a liberálisok liberálisok (ezt lehet becsülni). Az Európai Parlamentben a harmadik legnagyobb csoport a liberálisok. Ők tényleg azt mondják, amiért a választók megválasztották őket, azt is akarják csinálni. De erre az igény Nyugat-Európában mindössze 5-10%! És a másik két nagy csoport, az van megvéve, mert se nem keresztény, se nem néppárti, se nem szocialista. Sajnos, ez a helyzet. Sz. L. Zs.: Mekkora gazdasági erőt tudnak felmutatni ezek a csoportok? Láttam valahol egy kimutatást, hogy a kétszáz leggazdagabb amerikai ember vagyona az egész világ 41%-ának vagyonával ér fel, vagy valami ilyesmi, nem tudom, jól mondom-e a számokat. L. K.: Körülbelül. Én is ilyen számokat ismerek. Ezek nyilván nagyon durva becslések, de hihetetlen mértékben koncentrálódott a pénzügyi hatalom. Ha az ember megnézi ezer évekre visszamenőleg a történelmet, láthatja, hogy az ingamozgást mutat. Egy darabig koncentrálódik a hatalom, utána, amikor a jó nép megunja, csinál egy forradalmat, lenulláz mindent, aztán megint kezdődik elölről minden. Kennedy, amikor megválasztották, mondott egy nagyon szép beszédet, valami olyasmit, hogy ha egy gazdag ország nem tudja biztosítani a megfelelő életet azoknak, akik szegények, akkor nem fogja tudni biztosítani azoknak sem, akik gazdagok. Itt is ugyanaz a helyzet. Nyugat-Európában ugyanúgy csúszik le minden. Mi magunkat siratjuk, és azt gondoljuk, sokkal jobb. De én kint vagyok Brüsszelben, és látom, hogy ott is a széles társadalmi rétegeknek a helyzete egyre rosszabb és rosszabb lesz. Úgyhogy ez egy széles körű probléma; az egyik oldalon felhalmozódnak hihetetlen vagyonok, a 160
