Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Kövér László
Kövér László- balközépen meg jobbközépen amelyek magukat nem nevezték egyébként liberális pártnak, és ilyen értelemben fölszívták ezeknek a pártoknak a társadalmi bázisát. Azt vállalom, hogy mind a gazdasági, mind pedig a politikai szabadságjogok kivívása tekintetében mi liberálisak voltunk, de hozzáteszem, hogy úgy, mint bármelyik másik párt a rendszerváltozás kezdetén. Tehát az MDF is liberális volt, sőt most így visszatekintve azt gondolom, hogy az MDF még akkor is liberális volt a gazdasági rendszer átalakítását illetően, ’90 és ’94 között, amikor ezt magáról már nem szívesen vallotta. Sz. L. Zs.: Ön a Fidesz tárgyalódelegációjának egyik vezetője volt a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások során. Mindig fölmerül, hogy miért nem született új alkotmány, és mindig többen is azt mondják, azért nem, mert a Nemzeti Kerekasztal úgy döntött, hogy ne legyen új alkotmány. Tényleg így van ez? Illetve, akkora hiba ez, hogy nem született új alkotmány? K. L.: Született új alkotmány. Minden állítással szemben én azt gondolom, hogy nem az azóta eltelt időben módosított alkotmány, hanem az akkori, ami az átmenetet egyáltalán lehetővé tette, az már gyakorlatilag új Alkotmány volt, hiszen kikerültek belőle mindazok az utalások és szakaszok, amelyek a szocializmus rendszerét fönntartották és bekerültek azok, amelyek egy demokráciát alapoztak meg. Talán azért maradtunk annál a megoldásnál, hogy a régi, még rákosista Alkotmány megjelölését, számozását vegyük át, mert abban a naiv hitben leledeztünk, hogy majd lesz egy történelmi kegyelmi pillanat, amikor az új rendszer első időszakában többé-kevésbé már az átmeneten túllépve, egy újabb törvényben foglaljuk össze mindazt, amit fölépítettünk, amit kiharcoltunk. Tévedés volt. Szemlátomást nem érkezett el az a pillanat, amikor a Parlament szereplőinek kétharmada meg tudott volna egyezni abban, hogy mit is gondol az új rendszerről, és hogyan lehetne, hogyan kéne azt körülbástyázni, hogyan lehetne annak az alapvető szabályait újraalkotni. De attól még az, ami most alkotmány címen fut, egy gyökerében más dokumentum. Ami nem azt jelenti, hogy jó dokumentum, de nem is jelenti azt, hogy ennek az elmaradt alkotmányozásnak a rovására lehetne írni mindazon bajainkat, amelyeket most itt görgetünk magunk előtt, vagy amitől szenvedünk. Az MDF köreiben Szabad György tanár úr, elnök úr nevéhez fűződik leginkább, legalábbis az én emlékezetem szerint az a fölvetés, hogy nem is választást kéne igazándiból először tartani, rendes parlamenti választást, hanem egy Alkotmányozó Nemzetgyűlést kéne választani, ami aztán ezt az Alkotmányt létrehozza. Hogy magával az MSZMP-vel próbáljunk meg egy új alkotmányt 129
