Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)
Gátszakadásban
„A hatalommal kötött háttérüzlet fenntartása érdekében látványosan hátba döftek” összegzi a történteket a VMDK alelnöke. De nemcsak erről volt szó. A zentai közgyűlés iskolapéldája volt az ekkoriban már a magyar- országi pártgyakorlatból is ismert, kifinomultan gengszeterszerű gyakorlatnak, ahogyan a kinyírni kiszemelt áldozatot áldemokratikus formák álszent praxis-paródiájaként „hidegre tették”, kiszorították, kizárták, megbélyegezték, „kinyírták”. A tisztújító közgyűlést Ágoston és emberei alaposan előkészítették (...) ismeretlen embereket toboroztak össze a 'körzeti szervezetekben', akiket különbuszokon szállítottak a közgyűlésre. A színház megtelt a szavazógépezettel. Ismeretlen arcok, morózus verőlegények figyelték, mikor kell hurrogni vagy a kezüket a magasba emelni. Miután a 'körzetek' ily módon 'létszámukkal arányosan' előkészítették a 'küldötteket', a dolgok kimenetele el volt döntve (...), egy percig sem volt kétséges. Az agyilag kellőképpen felkészített, felhecceit 'küldöttek' képesek lettek volna akár a Názáreti Jézus feláldozására is, ha történetesen arra kapnak megbízatást a 'mi' Pilátusunk részéről. De a mi helytartónk beérte velem is.” Gubás Jenő tárgyilagos higgadtsággal értékeli és foglalja össze a történteket: „A pénzügyi botrány valójában csak ürügy volt a Hódival való leszámolásra, ugyanis a többi vetélytársát Ágoston szavazógépezete révén már korábban félreállította. Hódi azonban keményebb diónak bizonyult, hisz ő volt a VMDK szellemi atyja, ezért csak egy hangzatos botránnyal, a rágalmak özönével lehetett legyőzni (ha ez győzelemnek számít)” - és a legvégső, szívbemarkolóan döbbenetes következtetés: „még azon az áron is, hogy e piszkos harcra ráment a magyarság egyedüli hathatós szervezete”. Hogy közben Hódi „jámborul pontos” tájékoztatót készít a pénzügyekről, valójában már nem érdekel senkit, noha pénzügyekkel kapcsolatosan indul ellene az egész hajcihő. (Összesen 109 ezer 800 német márkáról volt szó. Ebből a szervezet működési költségekre 4479 márkát használt föl. Ágoston 1994. január 14-én útiköltségtérítés címén a VMDK titkárnőjétől 6280 márkát vett föl. A maradék 99 ezer 280 márkát, amely különböző programokra volt tervezve, Hódi önvédelemből visszautalta az Illyés Alapítvány_______________________________________________„Öljétek meg Hódit!'’ 189