Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
1 Kel 1-e nekünk népszavazás? _____________' 1 ■ e*TM— parlamentnek a népszavazást, hanem ezt is majd a parlament fogja megítélni és netán felülbírálni. Ezért most azt kérem mindazoktól az országban, polgároktól, szervezetektől: aki egyetért azzal, hogy népszavazás döntsön az elnökválasztás módjáról, keressen meg engem, ha vállalja az aláírások gyűjtését. (Zaj, fütty) Gyűjtsünk százezer aláírást! Az elmúlt hónapokban oly sokszor és oly sokféleképpen változó, pártpolitikai érdekektől gyengített jogintézmény dolgában tisztességes (nagy zaj) és tartós megoldást csak egy népszavazás jelenthet. Ennek eredménye ugyanis kötelezi a parlamentet és a pártokat, ugyanakkor radikális megoldást is ad, mert a döntést kivonja a pártpolitikai csatározások és a párterőviszonyok változó légköréből. Végül ez a legdemokratikusabb megoldás, mert a köztársasági elnök megválasztásáról hét és fél millió állampolgár dönt és nem pártvezetők, népszavazáson, és nem párnázott ajtók mögött. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldal legszélénj”83 Az „utolsó rendi országgyűlés” fenegyereke, a 40 év után az első ellenzéki frakció alapítója, Király Zoltán, kevéssé volt népszerű a szabadon választott, frakciófegyelemre épülő többpárti parlamentben. Az új országgyűlésbe az MDF támogatásával került be, kezdeményezésével frakciójával is szembe ment. Úgy tartotta, hogy az a korrekt, ha a függetlenekhez ül át. Sok esetben személyeskedő „sorozattüz” alatt állt - különösen az SZDSZ és Antall részéről - mert kimondta a paktum igazságát, többek között azt, hogy a paktum személyekben is megállapodott a választások előtt. Idézzük fel: „a köztársaságielnök-választáson az MDF támogatja Göncz Árpád megválasztását, azzal, hogy amint arra sor kerül, az Országgyűlés elnöke Szabad György, első alelnöke Dörnbach Alajos lesz.”84 „A megállapodást rögzítő alkotmánymódosító 1990. évi XL. törvény alapján vált véglegessé az államfő parlament általi választása. Az MDF ugyan kezdetben a közvetlen elnökválasztás híve volt, de parlamenti győzelmét követően jelentős alkupozíciónak tekintette az államfő kérdését: az első köztársasági elnök személyére az SZDSZ tehetett javaslatot.”85 83 ON 632-633. o. 84 Id. A paktum melléklete. 85 Csink Lóránt: Az államfő jogállása Európában és Magyarországon. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2008, 79. o. 80
