Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
Kell-e nekünk népszavazás?- „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?”181 A harmadik, később a szavazólapon is szereplő kérdést, a kórházi napidíjat, 2007. március 14-én kezdeményezte a FIDESZ-MPSZ-KDNP és azt a 107/2007 (IV. 11.) OVB-határozat tagadta meg. Az Alkotmánybíróság a 33/2007. (VI. 6.) AB-határozatával az OVB határozatát megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította. A határozathoz három alkotmánybíró (Bragyova András, Holló András, Lévay Miklós) fűzött különvéleményt.182 így állt össze tehát a három díjas népszavazás. Mielőtt a két hitelesítési eljárásban meghatározó intézmény (OVB, AB) elvi vitájára rátérnénk, szólni kell a népszavazási kezdeményezési csomag céljáról is. Az elemzők többsége szerint ez a csomag bevallottan kormánybuktató célzattal fogalmazódott meg és ez volt a célja a forró ősz össze többi eseményének, továbbá az azt követő, majdnem a ciklus egészén át tartó fellépéseknek is (például „kordonbontás”). Nagyon élesen fogalmaz a csomaggal kapcsolatban az egyik kifogást tevő és ezt az anonim véleményt megőrizte az indítvány ismertető részében a 12/2007 (III. 9.) AB-határozat: „a legsúlyosabb alkotmányossági problémát éppen a népszavazási javaslathalmaz egésze veti fel: a kezdeményezők egymástól teljesen független témák együttes népszavazásra való tűzésével meg akarják kerülni azt az alkotmányos tilalmat, amely szerint a miniszterelnök személyéről nem lehet népszavazást tartani (Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pont). [...] Lényegében a népszavazás intézményét a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének erőszakkal való megdöntésére akarják használni”- veti fel indítványa kiegészítésében. Alapindítványában arra hivatkozik, hogy a népszavazás-kezdeményezési csomag az Alkotmány burkolt megváltoztatására irányul, mivel „az az ország alkotmányos rendjének lényegi megváltozását eredményezné - áttérést a képviseleti demokráciáról a közvetlen demokráciára.”183 Különösen érezhető ez a kormányellenes jelleg a már idézett hetedik kérdésben (lásd 178-179. lábjegyzetekben). Kétségtelenül igaz, hogy a népszavazásoknak - ha az Nsztv. 2. veretes preambulumára gondolunk - nem ez a céljuk és alkotmányos rendeltetésük, 181 568/2006. (XI. 21.) OVB-határozat; 16/2007. (III. 9.) AB-határozat, ABH 2007, 272. o. 182 ABH 2007, 394. o. 183 ABH 2007, 234. o. 158
