Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon hanem „alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alkotmány keretei között, elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen.” (Nsztv. 2. preambuluma). Ugyanakkor megjegyzendő, hogy már az antik időkben a cserépszavazások alkalmazásakor is volt „zsarnokelüző, kormány váltó” jellege a közvetlen demokráciának a maga törvénytelenségeivel együtt. A történelemből közismert, hogy az athéni demokrácia legfélelmetesebb eszközét, a cserépszavazást (igaz nem sokszor) a politikai ellenfelek kiszorítására, megbuktatására használták. Fura fintora a politikus sorsnak, hogy a cserépszavazás egyik megálmodóját, Themisztoklészt - időszámításunk előtt 471-ben - ezzel az intézménnyel száműzték Athénból. Régészek írják, hogy az agóra feltárása során tömegesen kerültek elő, előregyártott (kékcédulás?) „Ki Themisztoklésszel” feliratú cserépdarabkák. De nem menjünk ilyen messzire, hasonló volt az éle az első magyarországi „négyigenes” népszavazásnak is. 2. Az OVB és az AB jogértelmezési csatája Bevezetésként talán annyit, hogy az országos népszavazás és népi kezdeményezés előzetes törvényességi ellenőrzését az 1997—98-as népszavazási kodifikáció teremtette meg. E kodifikáció - ahogyan arról korábban szó volt - két alkotmánymódosító törvényből (1997. évi LIX. törvény és XCVI1I. törvény), a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényből és az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvényből állt. A törvények (a Ve. 1. és az Nsztv. 2.) a hitelesítési eljárás első felvonásában nagy szerepet adtak az OVB-nek, amelynek határozata ellen az Alkotmánybírósághoz lehetett kifogással élni. Az OVB az aláírásgyűjtő ívek és az azon szereplő kérdések hitelesítését lényegében két alkotmányi és két törvényi szempont szerint végezte. Az első alkotmányi szempont, hogy a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e. Az Alkotmány 28/B § (1) bekezdése szerint az országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az alkotmányozó hatalom tudatosan az Országgyűlésről szóló fejezetben helyezte el az országos népszavazás és népi kezdeményezés intézményét. Ennek a 159
