Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon Az 1997-es „lázas” népszavazási kodifikáció - korábban utaltunk rá - két alkotmánymódosító törvényéből (1997. évi LIX. tv., 1997. évi XCVI1I. tv.), a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényből (Ve. 1.) és a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló új törvényből (Nsztv. 2.) állt. Feltétlenül meg kell említeni az Alkotmánybíróság 52/1997. (X. 14.) határozatát is, amely 1997. december 31-ei hatállyal megsemmisítette az Nsztv. 1-et, és ismételten felhívta az Országgyűlés figyelmét a jogalkotási feladat teljesítésére. A 64/1997. (XII. 17.) AB-határozat a legalitás érdekében fenntartotta az első népszavazási törvény megsemmisített rendelkezéseinek hatályát 1998. március 6-ig. Az 1997. évi LIX. alkotmánymódosító törvényt az Országgyűlés úgy fogadta el (július 1-jén), hogy azt közvetlenül nem követte a népszavazásról szóló törvény megalkotása. Ennek következtében még nagyobb feszültség támadt az Alkotmány és a hatályban lévő régi népszavazási törvény között. A népszavazásokra irányuló jogalkalmazást ez a helyzet rendkívüli módon megnehezítette. Az alkotmányozó a korábbi jogelvekhez képest korlátozta a népszavazás kezdeményezését és tárgyköreit, ám ezzel párhuzamosan - s ez témánk szempontjából lényeges - könnyítette az eredmény megállapításának szabályait. Az Alkotmány az érvényességet és az eredményességet egy regulában fejezte ki: az országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott - és a szavazólapon szereplő - kérdésre azonos (igen-nem) választ adott. Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el, időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. Az 1997. évi XCVIII. alkotmánymódosító törvény szabályozta a határidőket is: országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyűjteni. Az 1997. október 14-én elfogadott, majd november 6-án kihirdetett és hatályba léptetett választási eljárási törvény (Ve. 1.) alkalmazandó volt az országos népszavazásra is. 1998 februárjában hosszú huzavona után megszületett és hatályba lépett az Alkotmányt végrehajtó és tehermenetesítő törvény (Nsztv. 2.) a népszavazásról és népi kezdeményezésről. A NATO-népszavazás kitűzése egyáltalán nem volt bonyodalom-mentes, szorosan összekapcsolódott - mondhatni összekeveredett - az ellenzéki pártok termőföld-tulajdon népszavazásával. 103
