Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
Kel 1-e nekünk népszavazás? volt a fejekben, gondoljunk csak arra, hogy az általánosan kötelező katonai szolgálat négy évtizeden keresztül a férfi lakosságot, akik nem jóakaratukból a Varsói Szerződés katonái voltak, a NATO legyőzésére képezte ki. Nem csak a dezinformáló politikai foglalkozásokon, hanem az éles gyakorlatokon is. Persze ennek ellenkező hatása is volt, a mindenkori kiskatonák alig várták már a leszerelés napját, tisztában voltak a Magyar Néphadsereg „hadrafoghatóságával”, a modernebb nyugati fegyverek létével. A NATO-hívek mellett sokan voltak hívei a semlegesség megtartásának is. Illusztrációként idézünk a sarkosabb nézetekből. Balogh András szerint: „Miért törekszenek a közép-európaiak a NATO felé, miért akarnak sürgősen teljes tagságot szerezni? Erre a nagyon sokszor feltett kérdésre a válasz két főcsoportba osztható. A belépés egyik motivációját kétségtelenül biztonságpolitikai megfontolások képezik, nevezetesen olyanfajta bizonytalansági érzés, amely részben a történelmi múltból öröklött, részben az elmúlt évtizedek orosz dominanciájával kapcsolatos, részben az új nemzetközi biztonságpolitikai kihívások idézték elő. A közép-európaiak teljes NATO-tagságra való törekvésének másik nyilvánvaló oka abban található meg, hogy kormányaik és közvéleményeik nagyobb része meg van győződve, hogy a NATO-tagság az egyik legkézzelfoghatóbb jele annak, hogy az euroatlanti világhoz tartoznak, közelebb kerülnek ahhoz a térséghez, amelyhez őket történelmük, kultúrájuk és gazdasági kapcsolataik kötik. Ezek az országok a NATO-tagságon keresztül közelebb kívánnak jutni egyéb európai és atlanti intézményekhez, mindenekelőtt az Európai Unióhoz.”"2 Az ellenzők érveit talán legmarkánsabban Csurka István fogalmazta meg 1997-ben, az Utolsó alkalom c. írásában: „És mégis, ha a nemzetben most megvolna a kellő helyzetfelismerés, a bátorság és az elszántság, szinte pofonegyszerű módon fordíthatnánk sorsunkon, és ismét végrehajthatnánk egy olyan tettet, melyre felfigyelne a világ. Ettől fél a vékony hatalombirtokos réteg, a csatlós elit és ettől fél a kormány. Elkövetett bűnei számosabbak és súlyosabbak, mint a negyven év alatt 112 112 Balogh András: Kelet-közép-Európa és a NATO bővítése. Európa Ház, Budapest, 1997, 2-3. o. 100
