Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai... A minisztériumi anyagok áttanulmányozása alapján két indok található a tárgyi hatály körének ilyen értelmű meghatározásához:13- Az épületek és egyéb építmények tulajdonjoga főszabályként a magyarjogrendszerben nem válik el a földtulajdontól;- Az ingatlanforgalommal kapcsolatos szabályozás hasonlósága miatt szükséges a beépített ingatlanokra is kiterjeszteni a hatályt; Láthatjuk, hogy egyik szempont sem oldja fel a tárgyi hatály és a cím közötti ellentétet, úgy tűnik azonban, hogy az akkori viszonyok között erre nem is volt igazán igény. Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a meghatározás nem hagy kétséget afelől, hogy a jogalkotó nemcsak a termőföldre vonatkozóan kívánta megadni a jogi kereteket, hanem minden ingatlanra, függetlenül attól, hogy állami, magán vagy szövetkezeti tulajdonban volt. A kérdés csak az, hogy akkor miért nem „ingatlanforgalmi törvénynek” nevezték el a születő jogszabályt, hiszen a törvény megnevezése felkeltheti, vagy éppen elterelheti a figyelmet a jogszabály tartalmáról. Ebben az esetben ez utóbbi feltételezhető, tekintettel arra az implicit bizonyítékra, hogy - több felvetés és jelzés ellenére - a kérdés tartalmának megválaszolását mellőzve, a döntéshozók a végső cím meghagyása mellett döntöttek. Bár a jogszabály megnevezése apróságnak tűnhet, két szempontot azonban érdemes mégis megemlíteni. Egyrészt a jogszabályok rengetegében tájékozódni kívánó egykori és mai érdeklődőnek - így jómagámnak is - az elsődleges vizsgálati szempontot a jogszabály címe jelentette. így, amikor a rendszerváltás vagyonjogi vonatkozásaira vonatkozó kutatásaimat elkezdtem, első körben kiesett a közvetlenül vizsgálandó jogszabályok köréből a Földről szóló törvény, mondván, hogy ez a jogszabály vélhetően a termőföld kérdéskörét rendezheti, mely csak egy eleme, egy speciális területe a teljes állami vagyonnak. Csak a levéltári kutatásaim és más jogszabályok irányították rá a figyelmemet a Földtörvényre, melynek személy szerint óriási jelentőséget tulajdonítok az átmenet vagyonjogi (félre)szabályozásában. Másrészt önmagában gyanús lehet az a tény is, ha egy jogszabályban a cím és a tartalom nem egy koherens egészet ad ki; ha ellentmondások feszülnek a tartalom és a cím között. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy milyen hatást érnénk el azzal, ha a közúti közlekedés szabályaiba 13 Lásd: 40.489/1981 IM. IV/1. - Igazságügyi Minisztérium, Törvényelőkészítő Főosztály (MNLOL XIX-E-l-c-40010/1987.) 93
