Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon
A cselekvés fél éve (népszerű elnevezéssel: KRESZ-be) belekevernénk a vízi- vagy a légiközlekedés szabályait is... A kezelői jogra vonatkozó személyi hatály A Földtörvény szerteágazó szabályozási területei és a téma fontossága miatt csak a kezelői jogra vonatkozó személyi hatályt mutatom be röviden. A törvény 12. § (1) bekezdése a következőképpen fogalmaz: „Az állami tulajdonban lévő ingatlant állami szerv vagy társadalmi szerv kezelheti.” Az ötvenes évek gyakorlatától eltérően nem hagy azonban bennünket kétségek között a jogalkotó a fogalommeghatározások tekintetében. A földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a viszonylag pontosan meghatározza ugyanis, hogy mely szervezeteket kell a két fogalom alatt érteni: a) állami szerv: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az állami költségvetési szerv; b) társadalmi szervezet: az állampolgárok alkotmányosan elismert politikai szervezete, szakszervezete, női és ifjúsági szervezete, az érdekképviseleti szerv, valamint a jogszabály által társadalmi szervezetté nyilvánított, más társadalmi feladatot ellátó szervezet. A szabályozással érintett személyi kör tehát lényegében megmaradt azzal, hogy a törvény a társadalmi szervezet definiálásának módosításával kinyitotta a kaput egy tágabb kör előtt, amelynek meghatározását más - akár a későbbiekben megalkotandó - jogszabály hatáskörébe utalt.14 Az azonban 14 Ez a „kiskapu” teremtett a későbbiekben módot arra, hogy „az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény” által olyan jogszabályi lehetőségek teremtődjenek meg, amelyekkel tulajdonképpen bármely egyesület jogalanya lehet a kezelői jognak. Ugyanis az egyesülési jogról szóló törvény 2. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - politikai pártot, szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet vagy más - e törvény rendelkezéseivel nem ellentétes - szervezetet (a továbbiakban együtt: társadalmi szervezet) hozhatnak létre és működtethetnek.” így a „társadalmi szervezet” fogalmat gyűjtőfogalomként használva kitágítja a személyi kört. A földtörvényben szabott másik feltétel, ti. a „más társadalmi feladat” meghatározása képlékeny, annak egzakt leírására nem került sor, így bármely „más társadalmi feladatnak tűnő” feladat megfelel ezen kritériumnak. A két jogszabályt együtt értelmezve tehát 1989 januárjától bármely, a felsorolásban szereplő társadalmi szervezet kaphatott kezelői jogot, azaz - a 94
