Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon

Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai... általi tudatos vagy gondatlan, az állami vagyon hatalmi érdekek alapján történt elherdálásának, illetve az erre vonatkozó jogalap megteremtésének. 3. Az RÍ. főszabály szerint az állami ingatlan tulajdonjogának átruházását tiltja. Ez alól a Minisztertanács részére enged kivételt, valamint egyéb spe­ciális esetekben is lehetővé teszi az elidegenítést.5 A szocialista rendszer fel­építésének, elveinek ismeretében természetesen nem csodálkozhatunk azon, hogy nem az állam legfőbb népképviseleti szerve, a parlament által alkotott jogszabály rendezi az állami tulajdonjog kérdéseit, ugyanis a parlamentet ekkor már csak „báb-parlamentnek” lehet nevezni, ahol tényleges, fajsúlyos döntések nem születtek, legfeljebb legitimálták a pártközpontban hozott ha­tározatokat. Ebből következik az is, hogy a nyilvánosságot nélkülöző, a kom­munista párt érdekeit kiszolgáló minisztertanácsi döntéshozatal sem felel meg az állami vagyon megóvására hivatott szervtől elvárható feltételeknek. Az már csak hab a tortán, hogy a Minisztertanács úgy alkotott rendeletet, hogy az ahhoz szükséges magasabb szintű jogszabály felhatalmazására való utalás, hivatkozás nem jelenik meg az RÍ. szövegében. Mint láthattuk, az ötvenes évek során már eleve több olyan „kiskaput” nyitott a jogalkotó, amely az állami ingatlanvagyon nem megfelelő kezelésére adott lehetőséget. Igaz, hogy ekkor még nem attól kellett leginkább tartani, hogy az állami vagyon magánkézbe vagy politikailag érdekelt gazdasági társasá­gokhoz kerül átjátszásra (hiszen pont az ellenkező folyamatoknak, azaz az államosításoknak lehetünk tanúi). Mindez inkább arra világít rá, hogy a párt az állami vagyont saját vagyonának tekintette, amelyet saját - és nem az or­szág, pláne nem a nemzet - érdekeinek megfelelően használhat. A kezelői jog térnyerése, a tulajdonjog kijátszása Az állami ingatlanok tulajdonjoga szabályozásának kardinális változására majd’ húsz évet kellett várni. Ekkor az Rl.-hez hasonlóan a legmagasabb népképviseleti fórumot mellőzve, kormányrendeleti szinten kerültek megal­kotásra az állami ingatlanokkal kapcsolatos főbb szabályok. Az állami tu­lajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) az állami ingatlanok tulajdonjogi szabályozásának kérdését 5 Lásd: Rendelet 4. § (2) és (3) bekezdései. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom