Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon
A cselekvés fél éve alapjaiban változtatta meg. Míg ugyanis az 1950-es RÍ. a kezelői joghoz csak a tulajdonjogi részjogosultságok két elemét kapcsolta, addig az R2. a harmadikat, a rendelkezés jogát is kodifikálta. Igaz, csak erős korlátokkal és részben elméleti lehetőségként. De nézzük meg előbb, hogy az R2.-ben megfogalmazott lényegi elemek milyen mértékben jelennek meg az Rl.-ben és azok mennyiben változtak meg húsz év után. A történelmi hitelesség kedvéért meg kell említeni, hogy az R2. megalkotása egybeesett az új gazdasági mechanizmus hatályba léptetésével. Ez a tulajdoni viszonyok területén megmutatkozó liberalizálás, lazítás egybecseng a gazdasági mechanizmus irányaival, így annak kiegészítéseként, egy kapcsolódó elemeként is felfogható. Biztosítani kellett ugyanis a gazdaság piaci viszonyokhoz való közelítéséhez a tulajdoni viszonyok nagyobb rugalmasságát, a gazdaság - jellemzően állami — szereplőinek nagyobb mozgásterét. Ezért vált már tarthatatlanná - legalábbis elvi szinten - az a szabályozás, hogy az állami ingatlanok kezelői csupán a használatnak, a hasznok szedésének és a birtoklásnak a jogát tudhatták magukénak. A klasszikus szocialista viszonyoktól távolodó gazdasági megoldások és az átfogó gazdasági szemléletváltás a tulajdonviszonyok szabályozásában is változtatást igényelt. Nézzük hát meg, hogy mit is takart tulajdonképpen a kezelői jog az R2. megszületését követően! Először is, vessünk egy pillantást a kezelői jog alanyaira, illetve a bekövetkezett változásokra. Ennek tanulmányozása során azt állapíthatjuk meg, hogy a jogalanyok körében jelentős változás nem következett be, hisz a kezelői jog az állami szervekre és a társadalmi szervezetekre terjedt ki. Változást jelent viszont az a körülmény, hogy az ötvenes évekhez képest már precízebb fogalommeghatározás áll rendelkezésünkre, ugyanis mind az „állami szerv”6, mind a „társadalmi szervezet”7 fogalma definiálva van jogszabályi szinten is. A jelentősebb és a tulajdonjogi elveket is érintő változás azonban a kezelői jog tulajdonjoghoz való közelítésében történt. Az R2. 10. § (1) bekezdése a következőképpen fogalmaz: „A kezelő a kezelésében levő állami ingatlant csak az arra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint idegenítheti el.” 6 Lásd: R2. 2. § (1) a) pontja szerint az állami szerv az állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv. 7 Lásd: 1969. II. 9-én az R2. kihirdetésekor hatályos Ptk. 68. §-át: A dolgozóknak az Alkotmányban említett politikai szervezetei, szakszervezetei, női és ifjúsági, valamint egyéb társadalmi szervezetei jogi személyek. 88
