Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... meg a településfejlesztésnek és civilizációs haladásnak álcázott falurombolás, amely a kisebbségek szempontjából nem más, mint a szülőföld végleges elvétele. Az emberek szülőföldjükről menekülni csak természeti katasztrófák vagy háborúk idején szoktak. A mai Románia az évtizedek alatt eltorzult politikájával katasztrofális és háborús viszonyokat teremtett állampolgárainak.” A Csoóri által felolvasott dokumentum azt is világossá tette: „minden jogot és elégtételt, amit a magyar nemzetiségnek kérünk, szó szerint azt kérjük Románia többi nemzetiségének is”.64 A felolvasott szöveghez természetesen számos hozzászólás, korrekciós javaslat érkezett. Az élete során többféle kisebbségi létet megtapasztaló és megszenvedő65 Szabad György professzor elsősorban a Bolyai Tudományegyetem újra létrehozására vonatkozó ponthoz szólt hozzá. Javasolta, hogy a Bolyai iránti szolidaritás jegyében nevezzék meg „az eltiport Kolozsvári Egyetem felújításának napját”, amely során a magyarországi és a világban csatlakozó egyetemek egyperces tanítási szünettel emlékeznek a felsőoktatási intézmény megfojtására, és azokra, akik tiltakozásul életüket áldozták az ügynek. Szabad erre április 19-ét, Szabédi László egyetemi tanár öngyilkosságának napját javasolta.66 Kálmán Attila tanár egyetértett a szükséges számú magyar pedagógus- és lelkészképzésre vonatkozó javaslattal, hozzátéve: őket természetesen - a Ceausescu-féle „nemzetiségtelenítő” gyakorlattal ellentétben - magyarlakta területre kell kinevezni. A „tárgyalási feltételekhez” csatlakozva, javasolta annak tudományos felmérését, hogy mit szüntettek meg az elmúlt évtizedekben. Sajnálattal állapította meg, hogy amíg az elmúlt évtizedekben, amikor a sajtóban alig lehetett hallani Erdélyről, számos turista hozta-vitte a híreket, addig most, amikor néhány negatív hír érkezett, „teljesen leállt a turistaforgalom”. Katasztrofális következményekkel járhat és a nemzeti kapcsok szétszakadásához vezethet, ha nemcsak Erdélyből Magyarországra, de 64 Csoóri Sándor felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1988, 24-26. 65 A későbbi történész-egyetemi tanár-házelnök visszaemlékezésében így idézte fel a kettős kisebbségi sorsot: „Édesapám magyarként szenvedte meg a kisebbségi sorsot Erdélyben. Nagyon keményen. Magyarként települt haza is. És összeroppant, amikor azon a Magyarországon, amelyhez való tartozását nem kevés kockázat árán is megőrizte, a zsidótörvények egyszerre másodrangú polgárrá fokozták le.” In: Pavlovits Miklós: Aradtól az Országgyűlésig. Interjú Szabad Györggyel, 1991-1992. Budapest, Magvető, 2017, 29. 66 Szabad György felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1988, [27-29.] 27. 37
