Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... hazai vezetésben, de a nemzetközi (nyilván elsősorban nyugati) közvéleményben - ahol a „szocializmus” alatt nem feltétlenül vagy nem elsősorban a keleti despotikus rendszert értik - is kedvező fogadtatása lenne.52 A szocializmus végül semmilyen formában nem került be a Fórum alapdokumentumaiba. A vita eredménye a (még) létező egypártrendszer és szocializmus sajtójában is több helyen megjelent.53 Egy bizonyos: a „szocializmusra” való hivatkozás kérdése (ahogy a párttá alakulásé is) sokkal általánosabb jelenség volt, minthogy csak a második lakiteleki találkozóra és az MDF-re vonatkoztassuk - mindez más hatalmon kívüli szerveződéseket is megosztott.54 52 Jeszenszky Géza felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1988, [99-103.] 101-102. 53 A Népszabadság is utalt erre tudósításában, és reakciójában a mindkét lakiteleki találkozón résztvevő (az elsőn fel is szólaló) Szigeti Tóth János - aki belépésével egyszerre lett az MSZMP és az MDF tagja - kiállt a „demokratikus szocializmus” mellett. Szerinte valójában ez történt Lakiteleken: „a szocializmus szó használatáról a [...] találkozón külön nem döntöttek, mert az érvényben levő magyar alkotmány, amelyhez az MDF, az alapdokumentumai alapján, magát tartani kívánja, amúgy is a szocializmus alaptörvénye”. Emellett veszélyesnek nevezte, hogy a párt központi lapjának cikke egyfajta „gyanús, antiszocialista szervezet” megalakulására utal. A Népszabadság Lakiteleken jelenlévő tudósítói - Kozma Judit és Miklós Gábor - némiképp joggal állapították meg válaszukban, hogy az MDF elkötelezettsége a - természetesen ezúttal sem definiált - szocializmus iránt egyáltalán nem egyetemes. A magukat kommunistának valló szerzők - nevek említése és konkrét idézetek nélkül - emlékeztettek a szerintük szocialistaellenes felszólalások elhangzására. In: Sz. Tóth János: Vállaljuk a szocializmust. Népszabadság, 1988. 09. 17., 8. 54 Lázár István, az Új Márciusi Front egyik alapítója az Új Tükör című lapban a jövő többpártrendszerének lehetőségét taglaló írásában felidézte, hogy az augusztusi szárszói és a szeptemberi lakiteleki találkozón a résztvevők többsége - „vagy legalábbis az erősen hangadók tetemes része” - egyaránt kihagyandónak vélte a szocializmusra mint társadalmi formára való utalást. In: Lázár István: Legyen-e több párt? Új Tükör, 1988. 09. 25., [16-17.] 17. 1988 márciusában, a Fiatal Demokraták Szövetsége megalakulásakor szintén előkerült a kérdés. A Fidesz egyik fő kezdeményezője és szellemi mentora - a végül a szervezetbe be nem lépő -, Diczházi Bertalan például „Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetség” megalakítását javasolta. Németh Zsolt visszaemlékezése szerint a jelenlévők szinte teljes egyhangúsággal vetették el az elnevezést. „Leszögeztük, mi egészen más elképzelések, ha úgy tetszik, eredők mentén képzeljük el politikai céljainkat. Ekkor Sztilkovics Szávó, az Erdei Ferenc Kör egyik vezetője állt elő a FIDESZ névvel, amit egyöntetűen elfogadtunk.'” (Franka Tibor: Németh Zsolt: „Az elvált szülők felnőtt gyermekei". In: Uő: Azok a szép napok. Budapest, Zsófialiget, 2004, [189-203.] 193-194.) A(z azonnali) párttá alakulás ugyanúgy előkerült és vitát generált a Fideszben. „Orbán Viktor FIDESZ-szóvivő, a szervezet egyik alapítója a szárszói »FIDESZ-bemutatkozón« 33
