Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
_ A cselekvés fél éve Sokkal inkább a Fórumra „szabott” kérdés (vád?) volt a népi mozgalomhoz való viszonyulás - amely igen mérsékelten került elő a tanácskozáson,55 de annál inkább a nemzetközi sajtótájékoztató és a sajtóértelmezések során. A népiek persze nem önmagukban, hanem az „urbánusokkal” kerültek említésre. Mindkét „oldalon” visszatérő vélemény volt, hogy a konfliktus nagyrészt régi, rossz beidegződések, illetve a hatalom felől érkező szándékos megosztás eredménye. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a megosztottságot nemcsak a kormányzat, de egyes külföldi tudósítások is igyekeztek táplálni. Egy külföldi újságíró egy, a magyar értelmiségben régóta jelenlévő „tradicionális ellentétre” utalt, mire Kiss Gy. Csaba és Csoóri Sándor egyaránt cáfolta az effajta megosztottság létét és természetességét, utalva a kormányzat manipulációs kísérleteire.56 Mindezek ellenére számos nyugati sajtóorgánum - a Reuter, az Amerika Hangja, a Szabad Európa Rádió és a Financial Times - maradt a régi, „jól bevált” terminológiáknál, némelyik a Magyar Demokrata Fórumot „nacionalista”, illetve „populista” szervezetnek titulálva. A „népi-urbánus ellentét” ráadásul nem is igazán a maga eredetiségében, hanem az évtizedek során mellérakódott legrosszabb konnotációkkal együtt került elő.57 Az MDF mellett egyfajta megjegyezte: a márciusi megalakuláskor a bátorság hiányzott ahhoz, hogy ne ifjúsági szövetséget, hanem pártot alapítsanak. Ön szerint is pártot kellett volna alapítani?” - tette fel a kérdést a Heti Világgazdaság 1988 szeptemberében Németh Zsoltnak. A Fidesz alapítója így válaszolt: „A jelenlegi helyzetben egy jó ifjúsági szövetséget létrehozni politikailag reálisabb célkitűzés. [...] Most mi, a 23-28 évesek alkotjuk a FIDESZ domináns korcsoportját. Ha elérkezünk a jelenleg érvényes fölső korhatárhoz, a 35 évhez, talán valóban alapítunk egy pártot.” 55 Míg Németh Zsolt a maga egyértelműségében beszélt „népi mozgalomról” és annak gyengeségéről, addig Kiss Gy. Csaba, a szervezők egyike ezt tévedésnek minősítette. Az MDF ennél szélesebb körű, koalíciós jellegű mozgalom kívánt lenni, amely „szocialista demokratákat”, „népi tradíciókat folytató demokratákat”, „liberális demokratákat”, sőt talán még „kommunista demokratákat” is magához kívánt ölelni. In: Németh Zsolt hozzászólása. In: Jegyzőkönyv 1988,45.; Kiss Gy. Csaba hozzászólása. In: Jegyzőkönyv 1988, 57. Bibó István örökségét elsősorban Bilecz Endre és a Szárszói Front alapító nyilatkozatát bemutató Légrádi Tibor idézte fel. Bilecz Endre hozzászólása. In: Jegyzőkönyv 1988, 49-53.; Légrádi Tibor hozzászólása. In: Jegyzőkönyv 1988, 115-120. 56 A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztató. In: Jegyzőkönyv 1988, 140. 57 Arról, hogy a „nacionalizmus” mihez társult a rendszerváltás - és az azt megelőző kor - időszakában, egy idézet Csoóri Sándor néhány nappal a „négyigenes” népszavazás előtt született leveléből: „Az ’56-os forradalom utáni helyzetben Kádárék két madárijesztő fogalmat állítottak föl elénk riasztásul: az ellenforradalmiság fogalmát és a nacionalizmusét. Egyformán bűn volt mind a kettő, de az utóbbi - a történelmi képzettársítások miatt 34
