Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
A cselekvés fél éve szocializmusa” iránt hanem a diskurzustér és a politikai közvélemény kitágulásával arról is, hogy vajon a társadalom különböző csoportjai mit értenek a szocializmus talán pontosan soha körül nem írt definícióján. Leegyszerűsítve: a szociális érzékenység politikában való megjelenését, vagy egy egész, válságba kerülő rendszer kizárólagos terminológiáját? Amikor a második lakiteleki találkozón az MDF Alapítóleveléről és a mozgalom eszmeiségéről szóló vitát - amelynek legmaradandóbb része a szocializmus megemlítéséről vagy meg nem említéséről szóló eszmecsere volt — elemezzük, meggyőződésem szerint e dimenzióban kell lefolytatnunk a vizsgálatot. Amikor Bihari Mihály a tanácskozás derekán a diskurzus középpontjába emelte a kérdést, maga is érezhette, hogy ezzel darázsfészekbe nyúl. Erre utal a téma felvetésének felütése: „Lehet, hogy nem lesz egészen népszerű, amivel kezdem mondanivalómat”. Érvelésének sarkalatos pontja volt, hogy „a történelmileg létrejött és kialakult” szocializmus valóban nem népszerű, és joggal nem az: „történelmi úttévesztésnek”, „zsákutcának” bizonyult. Bihari ugyanakkor emlékeztetett az egy évvel korábbi reformkezdeményezésekre, a magyarság, a demokrácia és a szocializmus hármasságának történelmi egyesítését célzó kísérletekre. Úgy vélte: a Lakiteleki Nyilatkozat és az Alapítólevél szellemisége egyáltalán nem idegen a „demokratikus szocializmus” programjától, de javasolta, hogy a fogalom a szövegben konkrétan is jelenjen meg, ekképpen: „...a magyarság helyzete az ország politikai, gazdasági, erkölcsi és szellemi állapota változatlanul arra kötelez mindannyiunkat, hogy [...] teremtsünk független magyar mozgalmat a megmaradásért, a nemzeti kibontakozásért, közös sorsunk és helyzetünk jobbításáért. A magyarság, a demokrácia és az emberhez méltó szocializmus ügyének történelmi egyesítéséért. [Bihari Mihály szövegbetoldási javaslatának kiemelése tőlem - N. Z.].”45 A nem is annyira állóvízbe dobott kő megtette hatását. Bihari felvetéséhez számos hozzászólás érkezett, többségében inkább vitatkozó szellemben (teljes egyetértését csupán Lugossy László filmrendező fejezte ki). Hogy a felvetés indulatokat is kiváltott, azt a tanácskozás harmadik szakaszában elnöklő Fekete Gyula témára való visszatérése mutatta. Az MDF egyik szervezője elmondta: maga is hiányolta a szocializmus kifejezést a dokumentumból, ugyanakkor annak elismerése, hogy a mozgalom az alkotmánnyal összhangban kíván működni, tulajdonképpen „közvetett utalás” a 45 Bihari Mihály hozzászólása. In: Jegyzőkönyv 1988, [77-84.] 77-79.
