Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... szocializmusra. Fekete ennek ellenére a következő formula megjelenítését javasolta: „Szembe kell néznünk a szocializmus korszerű, a magyar társadalomra szabott fogalmának tisztázásával.’'46 A zúgásra és valószínűsíthető bekiabálásokra válaszul megjegyezte: reméli, hogy a fórumokon nem ez a stílus - a másik véleményének meg nem hallgatása - lesz a jellemző a továbbiakban (sem).47 A „szocializmus” szerepeltetésének legkomolyabb ellenzője Kiss Gy. Csaba volt.48 O a következőképpen emlékszik vissza a történtekre harminc év távlatából: „Még egyszer szót kértem, s azt javasoltam, szavazzanak róla a jelenlévők, hogy benne legyen-e a szó az alapítólevélben. Úgy gondoltam, a szocializmus szó a rendszer olyan jelképes szegletköve, amely nem lehet közös nevező számunkra. Egyoldalúan kisajátított fogalom, olyan, mint a »népi demokrácia«. Kíváncsi is voltam, mekkora köztünk az elszánás kilépni a nyelvi béklyóból. A többség a szocializmus szó elhagyása mellett foglalt állást. [...] Nekem [...] az volt a fejemben, a hatalmi értelmező szándékától függő fogalomra közös értékelvként nincs szükségünk. A szavazás után Bihari Mihály - fájdalmamra - otthagyta a társaságot. Javára írassák, hogy később sokszor találkoztunk, de soha nem éreztem, hogy ezért megharagudott volna rám.’49 Kiss Gy. tehát elsősorban az új mozgalom önmeghatározása és a „régi rend” nyelvpolitikai eszközeivel való szakítás szempontjából tartotta kulcsfontosságúnak a „szocializmus” szó mellőzését. Némiképp más oldalról közelítette meg 46 Fekete Gyula hozzászólása. In: Uo., [126-131.] 129. 47 A „hőzöngők” hangerejére Fekete Gyula naplójegyzeteiben is kitért, hozzátéve: „Sajnos, gyermekbetegsége a Demokrata Fórumnak, hogy még nincs védettsége a politikai kóklerekkel, kalandorokkal szemben.” Szerinte többek között ennek megfékezésében van szükség például Bihari Mihályra és a többi „reformkommunistára”, akiknek „már van ehhez politikai iskolájuk”. „Ne dobjuk oda ezt a már történelmi jelentőségű ügyet akarnok pojácáknak” - fogalmazott. In: Fekete, i. m., 2081. 48 Második hozzászólása nem szerepel a jegyzőkönyvben, csak a visszaemlékezésekből sejthető, hogy ő került konfliktusba a levezető elnök Fekete Gyulával: „Szeretném azokat képviselni a szerkesztőbizottságban, akik a szocializmus kifejezést fölöslegesnek tartják.” „Kérlek szépen, módod lesz rá, hogy képviseld, ha te leszel többségben, akkor benne lesz...[...] Én ellened leszek” - válaszolt Fekete, hozzátéve: úgy látszik, a monolitikus gondolkodás mindenkit megfertőzött az országban, pedig a politikában leginkább az ellenvéleményeknek lehet mit köszönni. (Fekete Gyula hozzászólása. In: Jegyzőkönyv 1988, 130.) 49 Kiss Gy. Csaba: Amikor átléptük a Rnbicont. 1988. szeptember 3. Hitel, 2018/9., [51-59.] 57-58. 31
