Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról

A cselekvés fél éve Tóth Károly Antal beszélt, még 1987-ben, az első lakiteleki találkozó során.13 „Én azt hiszem, most már eltelt annyira az idő, hogy egy pártalapításról nem kéne vitát kezdeni...” - szerelte le frappánsan a javaslatot az elnöklő Fekete Gyula.14 Ami 1987-ben még provokációként és eretnekségként hatott, egy év elteltével sokkal inkább megfontolandó javaslatnak tűnt. A szervezetként 13 Tóth Károly Antal felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1987, 154-155. 14 Uo., 155. Tóth Károly Antal hozzászólását nem kevesen akkor még nyílt provokációnak értelmezték. Für Lajos visszaemlékezésében külön kitért a szituációra és a jelenségre, amely jól jellemzi az akkori légkört és az emberekben képződő gyanakvást: „Tóth Károly, civilben biológia tanár, ’84-ben települt át családjával. [...] A sovány, magas, kemény arcú, villogó szemű tanár rendszerint sarkosan fogalmazott, ha bárkiről vagy bármiről kér­dezték. Nem szívlelte a megalkuvó embereket. [...] Érdes, darabos mondatai néha szinte szikráztak (puhák vagyunk; miért várunk annyit az emberi jogoktól és a demokratikus rendtől, épp a magyar kisebbségek ügyében; és egyáltalán nem várható semmi a kommu­nista hatalmaktól; miért kell tárgyalgatni, alkudozni velük; rajtunk csak a szembenállás segíthet, stb.). Miközben azt láttad, hogy az elszántság és az arcára száradt keserűség szinte kikeményítette a vonásait. És ez bizony esetenként fájt, néha-néha nehezen volt viselhető. Velünk volt Lakiteleken is. Mert akkor még azt hitte, hogy itt itthon van. A sátor alatt, a tanácskozás vége táján, amikor szót kapott, ugyanez az éles, meghökkentő gondolkodás csapott ki rövid felszólalásából. [...] Megvallom, amit akkor másokkal is megosztottam: ezt a furcsa, kissé rámenős viselkedést nemcsak érdessége miatt érezte az ember nehezen tolerálhatónak. Ami rosszabb, esetenként még gyanú is képződött bennem: nem lehet, hogy Tóth tanár úr szándékosan provokálja az embert? Vagy azért, mert az odaáti megpróbáltatások erősen megviselték idegrendszerét és megbillentették arányérzékét, tompították józan mérlegelő-képességét? Vagy azért - s ez volt a rosszabb »asszociáció« - mert szögletes, szurkálódós mondatait esetleg valamilyen »szerepvál­lalás« motiválná? [...] Amikor gyanakvásaim miatt Tóth Károly kemény arcvonásaira gondoltam vagy gondolok ma is, kimondottan szégyellem magam. Ha ritkán és ha csak gondolatban is, de vétkeztem a talpig becsületes tanártársam, egy mindig szigorú észjá­rású sorstársam ellen.” In: Für Lajos: „Fölrepülni rajban”. Utak a Fórumba. Budapest, Püski, 2007, 241-242. Tóth Károly Antal saját visszaemlékezésében a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör szókimondásának és belső demokráciájának tulajdonította szemé­lyiségének formálódását. Arra is emlékeztetett, hogy 1988 márciusában alakult meg a Fiatal Demokraták Szövetsége, „annak a joghézagnak az alapján, amelyre Lakiteleken előző ősszel egy antikommunista párt létrehozására vonatkozó javaslatomat alapoztam”. In: Spalier Árpád: Lelkünk megküzdött szabadsága... Beszélgetés Tóth Károly Antallal, annak hetvenedik születésnapja és az Ellenpontok megjelenésének harmincadik évfor­dulója alkalmából. (2012. október). In: Egy szamizdat az életünkben. Az Ellenpontok. Szerk.: Tóth Károly Antal, Tóth Ilona. Kolozsvár, Kriterion, 2017, [116-124.] 123. Az Országgyűlési Pártra vonatkozó teljes tervezetet egyébként Tóth Károly Antal 1987. augusztus 20-ai keltezéssel a Beszélő c. szamizdatban megjelentette: Demokratikus Magyarországért. Beszélő, 1987/3. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom