Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... megalakuló Magyar Demokrata Fórum Alapítólevelében ráadásul világossá tette: a mozgalom magára vonatkoztatja többek között azt az általában pártokra jellemző feladatot is, hogy „választási programjával és jelöltek állításával kapcsolódjon be a parlamenti és tanácsi választásokba”. A szöveg külön kitér arra is, hogy a szervezet „a többpártrendszer kialakulását szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a demokratizálás folyamatában”, ennek ellenére Jelen körülmények között nincs szándékában párttá szerveződni, meg akarja őrizni minden tisztességes, magyar érdekű gondolat és kezdeményezés számára nyitott, koalíciós mozgalmi jellegét [kiemelés tőlem - N. Z.]”.15 A résztvevők számára a tanácskozás kezdetén, fénymásolatban kiosztott alapítólevél-tervezet szövege tehát inkább gyakorlati/taktikai, mint elvi kérdésnek tekintette a párttá szerveződés kérdését, és azt csak a jelen időre vonatkoztatva utasította el kizárólagosan. A kérdés így a résztvevőket is megosztotta, és a vita egyik hangsúlyos pontjává vált. A leghatározottabb és legemlékezetesebb módon - talán fiatalos lendülete miatt - Németh Zsolt állt ki a párttá szerveződés mellett. A március végén megalakult Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) kettes számú tagkönyvének birtokosa és az augusztus végén Balatonszemesen szervezett tanácskozás16 egyik főszervezője szinte felszólította a résztvevőket a „Magyar Demokrata Párt” megalakítására. Az új szervezet stratégiájaként a nemzeti érdekek és a demokrácia együttes vállalását határozta meg, hiszen „a létező szocializmus rendszere válságának az antidemokratikus és nemzetietlen politika a meghatározója”. A két követelés értelemszerűen függ össze - egy diktatúra nem képviselhet nemzeti érdekeket, „mert a legfőbb nemzeti érdek a nemzeti közösség szabadsága”. A megalakuló politikai közösségnek a hatalom által gerjesztett feszültségeken is túl kell emelkednie: legfőképpen az „etnikai előítéletességen”, amely alapon „az értelmiség [...] ízléstelenül megosztott”.17 Németh Zsolt érezhetően a teljes ellenzéki összefogásban látta a politikai kibontakozás lehetőségét: az új pártnak szerinte minden erő, csoport felé nyitottnak kell lennie, kivéve a(z egyjpártot. Csak az összefogással, 15 A Magyar Demokrata Fórum Alapítólevele. (1988. szeptember 3.) In: Dokumentumok..., i. m., 105-106. 16 1988. augusztus 25-31. között zajlott a balatonszemesi Express táborban a Szárszó ’88 elnevezésű táborozás, amelyet a Társadalompolitikai és Honismereti Klubok Tanácsa és a szakkollégiumok közösen rendeztek. Bővebben lásd: Tábori Ferenc: A Szárszó 88 elnevezésű tábor története. In: A felkészülés éve..., i. m., 130-145. 17 Németh Zsolt felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1988, [44-49.] 48. 21
