Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Kávássy János: Adalékok Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet magyarországi tevékenységéhez (1986-1990)
A cselekvés fél éve mondták, hogy ezt az egészet hagynom kéne. Meg, hogy a Fidesz miatt vérontás lesz, meg ilyesmik...”6' Miközben a magyar politikai vezetés reakciója érthető volt, feltűnő és egyértelmű, hogy Palmer minden erőfeszítése ellenére milyen kevés figyelmet fordított ott és akkor akár Bush, akár Baker a magyar ellenzékre. A kontraszt nagyságrendekkel erősebb, ha figyelembe vesszük, hogy direkten megelőző lengyelországi útján Bush elnök Varsóban nemcsak a Nemzetgyűlésben, de Gdanskban, a Szolidaritás szülőhelyén, a hajógyárban is beszédet mondott, ráadásul Lech Walesával demonstrálván, annak lakásán találkoztak (szűk családi ebéden). Magyarán: Bush egyértelműen kiállt az USA által 1981-től folyamatosan többmilliós tagságú Szolidaritás tömbje mellett, ám ugyanezt Magyarországon egyetlen ellenzéki párt érdekében sem tette meg. Korabeli magyar külügyi forrásokból, illetve későbbi amerikai visszaemlékezésekből tudjuk, hogy Budapesten Bush nem az ellenzékiekben, s még csak nem is a reformkommunistákban, hanem Grószban és környezetében látta azt az erőt, mely végig tudja vinni a demokratikus átalakulást. Magát a korábbi elnököt, Busht idézve: „.. .őszintén szólva nagyobb benyomást tett rám egyes kommunista vezetők vágya a változásokra, arra, hogy megszabaduljanak a Szovjetunió uralmától. A magyarországi ellenzéki csoportok jó szándékú, jóérzésű emberekből álltak, örömmel találkoztam velük, de beszélgetéseink után nem láttam egészen világosan, hogy szervezett erőt jelentenének-e a változásokra.”61 62 E Palmerével szöges ellentétben álló, szubjektív percepció kapcsán, kilépve itt vizsgálódásom kronologikus fősodrából, szeretném feleleveníteni az olvasó számára, hogy hogyan tekintett térségünkre Mihail Gorbacsov, illetve annak legszűkebb tanácsadói stábja. 1989 februárjában az SZKP KB kül- kapcsolatokért felelős titkára, Alekszandr Jakovlev63 jelentést kért a Szocialista Világgazdasági Intézettől (Bogomolov Intézet), az SZKP KB nemzetközi osztályától, a Külügyminisztériumtól és a KGB-től a keleti blokk egészéről, illetve annak egyes államaiban a fejlődés várható perspektíváiról.64 Bár a KGB 61 Uo. 62 Pünkösti Árpád, A Horn - Angyalföldtől a pártelnökségig 1932-1990, Kossuth, 2013, 85-86. 63 Egyáltalán nem mellékes, hogy Jakovlev 1988 novemberében először Budapesten, majd Prágában járt. Tapasztalatai és megbeszélései nagyban befolyásolhatták a szatellitek jövőjét elemző jelentések későbbi megrendelésében. 64 Ezek értékelésében - elfogadva és egyetértve az ott leírtakkal - a továbbiakban alapvetően dr. Keskeny Ernő A magyar-orosz kapcsolatok története a rendszerváltoztatástól 182
