Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon

A cselekvés fél éve A kezelői jog megszűnése esetében a földjogi kódexet részletezi, érdemben pontosítja a Vhr., így a kettőt együtt kell értelmezni. A Vhr. 28. §-a a követ­kezőképpen rendelkezik: (1) A kezelői jog hatósági határozattal történő visszavonása esetén a ke­zelői jogért nem jár kártalanítás, ha a) a kezelői jog 1969. április 1. után ingyenesen keletkezett, vagy b) a kezelői jog azért szűnik meg, mert a használati jogot - külön jogsza­bály rendelkezései alapján - hatósági határozat kártalanítás nélkül vonta meg. (2) A kezelő részére az ingatlan értékét növelő munkák ellenértékéért az (1) bekezdésben említett esetben is kártalanítás jár. (3) A kezelői jogért járó kártalanítás összegét a kisajátítási kártalaní­tásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ha a kezelő a használati joga megvonásáért külön jogszabályok rendelkezései szerint kártalanítást kapott, annak összegét be kell számítani a kezelői jogért járó kártalanításba. (4) A hatósági határozatban a kártalanítás megfizetésére az ingatlan új kezelőjét kell kötelezni. A fentiekből leszűrhető, hogy a törvényi szabályozás alapján a kezelői jog megszűnése esetén csak abban az esetben jár kártalanítás, ha azt hatósági határozattal vonták vissza. Ezt a rendelkezést szűkíti tovább a Vhr. két felté­tel támasztásával. Az egyik, hogy a kezelői jog keletkezésének időpontját a 9/1969. Kormányrendelet hatályba lépésének dátumához köti, míg a másik, amikor külön jogszabályi rendelkezés alapján a hatóság határozatával eleve kártalanítás nélkül vonja meg. Mindezek alapján újabb gyanú ébred a kezelői joggal kapcsolatban. Ha ugyanis egy vagyoni jogot ingyenesen ruháznak át, akkor alapesetben miért vetődhet föl egyáltalán, hogy ezt a vagyoni jogot kártalanítás mellett veheti vissza az azt eleve átruházó állami vagy társadalmi szervezet? Újabb olyan szabályozási környezettel találkozunk, amelyben jelentős mértékben az álla­mi és pártszervek, a párthoz közelálló szervezetek mérlegelésére van bízva, hogy valamilyen vagyoni érték tekintetében meghatározó döntést hozzanak, jogszabályi garanciák és megfelelő transzparencia nélkül. 4. példa: A Magyar Szocialista Munkáspárt a kezelője egy nagy értékű ál­lami ingatlannak. A kezelői jogot a párt ingyenesen szerezte meg 1969. már­cius 31-én. 1989. márciusában az egyik kijelölt állami hatóság határozattal 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom