Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai... visszavonja a kezelői jogot úgy, hogy 20 millió forint kártalanítási összeget határoz meg az MSZMP részére. A kártalanítás összegének megítélése és kifizetése a Földtörvény 18. § (2) és (3) bekezdései, valamint a végrehajtási rendelet 28. § (1) bekezdése alapján megfelel az 1989. június 30-ig hatályos jogszabályoknak. A szövetkezeti ingatlantulajdon Az állami ingatlanok forgalma szabályozási területének teljes körű feltérképezése okán kis kitérőt kell tenni a szövetkezeti ingatlantulajdon rövid, de annál „érdekesebb” szakaszai elemzésének felhasználásával. Ebben az esetben eltávolodunk a kezelői jog szabályozásának kérdéskörétől, ugyanis a földjogi kódex az állami ingatlan kezelésére jogosultak köréből kizárta a szövetkezeteket. A törvény 15. § (1) bekezdése beemelte viszont az állami ingatlanok átruházásának jogalanyi körébe a szövetkezeteket a következőképpen: „A kezelő a kezelésében álló ingatlan tulajdonjogát a különleges rendeltetésű föld kivételével szövetkezetre [...] átruházhatja.” Az eddigiek ismeretében nincs ebben semmi meglepő, hisz ha egyszer a szövetkezet nem lehet kezelője az állami földnek, akkor - hogy azt művelni, birtokolni, használni tudja - valamilyen megoldást kellett találni. Erre megoldásként a tulajdon átruházását adja a jogalkotó. Kövessük azonban figyelemmel, hogy a szövetkezet a törvényi és rendeleti szabályozás alapján mit tehet az ingatlan tulajdonával. Erre a törvény Szövetkezeti tulajdon című, III. fejezete ad választ. A mindössze négy szakaszból álló fejezet első, a jogszabály számozása alapján 19. szakaszának (1) bekezdése a következőket deklarálja: „A szövetkezet az ingatlan tulajdonjogát az államra, szövetkezetre, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, továbbá - termőföld kivételével - társadalmi szervezetre ruházhatja át.” Hogy teljes képet kapjunk a szövetkezeti ingatlanvagyon helyzetéről, ezért megemlítem, hogy a magánszemélyekre és egyéb jogi személyekre való átruházhatóság feltételei hasonlóan „szigorúak”, mint a kezelők által történő átruházás során megismert szabályozás. Kirajzolódik tehát egy újabb elvi lehetőség, hogy az állami ingatlan szövetkezetre való átruházását követően milyen módon vált lehetségessé a vagyon további szereplők, így akár társadalmi szervezetek részére történő szabályozatlan átadására. Mindezt a jogszabályok védernyője alatt. 101
