Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
„Göröngyös úton.. 1993. október 19. Az Országgyűlés elfogadja a korábban megsemmisített, s átdolgozás után újra benyújtott kormányjavaslatot, Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvényt. Hatályba lép október 30-án. 1995. január 31. A Fővárosi Bíróság ítéletet hoz a salgótarjáni sortűz- perben. Az első rendű vádlottat öt év szabadságvesztéssel sújtják. Az ítélet megállapítja: „az 1956-os vérontásokért és megtorlásokért kétségkívül felelős, életben lévő politikai és katonai vezetők ellen soha senki sem kezdeményezett törvényes felelősségre vonást, és erre még a jelen ügy kapcsán sem került sor". 1996. szeptember 4. Az Alkotmánybíróság 36/1996. (IX. 4.) AB-hatá- rozatában megállapítja, hogy az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvény alkotmányellenes. Ezért a nemzetközi (valójában csak az 1949-es genfi) jog alkalmazásáról szóló 1993 decemberében kormány-előterjesztésben ismételten elfogadott törvényt teljes egészében megsemmisíti. 1999. június 28. 1999-ig jogértelmezési huzavona zajlott arról, hogy megvoltak-e a háború áldozatainak védelméről szóló 1949. évi genfi egyezmények alkalmazásának feltételei. (A genfi egyezmények 1977-es módosítását értelmezték átmenetileg tévesen úgy, hogy az értelmezés kizárta volna az 1949. évi egyezmények 2. és 3. cikkelyének alkalmazhatóságát.) A Legfelsőbb Bíróság tiszta vizet önt a pohárba azzal, hogy kimondja: a nemzetközi jog szerint elévülésről nem lehet szó, az egyezmények alkalmazási feltételei is megvannak, mert a diktatúra központi hatalma 1956. október 23. napjával kezdődően fegyveres erővel háborút folytatott az ország lakosságának túlnyomó többsége ellen. 2000. szeptember 30. Befejeződik a tiszakécskei sortűzper. A repülőgépről leadott lövések által tizenhét ember halálát követelő 1956. október 27-i sortűz ügyében állt bíróság előtt a legmagasabb beosztású vádlott, Török Béla Vince alezredes, aki vidéki hadosztályparancsnok volt Kecskeméten. Őt és a kecskeméti repülőtér parancsnokát, Korbély István őrnagyot - mert Gyurkó Lajos vezérőrnagy tűzparancsát a repülőgépvezetőnek továbbadták - három, illetve két évi, utóbbi esetben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. A hadosztályparancsnok elítélése, mivel a 60. életévét betöltötte, s büntetése nem haladta meg a három esztendőt, közkegyelem alá esik. Az enyhe büntetést elsősorban - az azóta elhunyt - Gyurkó tábornok akarathajlító (hadbírósággal való) fenyegetésére tekintettel szabták ki jogerősen 1999-ben. 338
