Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
Mellékletek 2001. június 19. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa ítéletében az 1956. október 26-i mosonmagyaróvári sortüz történeti tényállása alapján Dudás István I. rendű vádlottat bűnösnek mondja ki több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettben. Ezért három év fegyházbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítéli. Ugyanakkor megállapítja, hogy a szabadságvesztés közkegyelem folytán nem hajtható végre. Fodor Lajos volt határőr III. rendű vádlottat bűnösnek mondja ki társtettesként, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettben. Ezért két év fegyházbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Bujdosó Sándor volt határőr IV. rendű vádlottat az ellene felbujtóként több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett miatt emelt vád alól bizonyítottság hiánya miatt felmenti. Versecki István volt határőr II. rendű vádlottal, géppuskás irányzó helyettessel szemben a büntetőeljárást - a vád ügyész részéről történt elejtése miatt - megszünteti. Az első fokon eljárt katonai ügyész az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazásáért, az I. rendű vádlott főbüntetésének súlyosbításáért, míg az elítélt vádlottak védői a vádlottak felmentéséért fellebbeznek. 2002. július 4. Befejeződik - utolsóként - a mosonmagyaróvári sortűz- per. A parancsnok a másodfokú határozathozatal előtt három héttel meghalt, ezért vele szemben az eljárást másodfokon a Legfelsőbb Bíróság megszünteti. A nyilvános fellebbezési tárgyaláson hozott ítélet a III. rendű vádlott cselekményét társtettesként több emberen, szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettnek minősíti, ezért a vádlottat, aki karabélyából lövéseket adott le a tömegre, ismét felfüggesztett, két év szabadságvesztésre ítélik, megállapítva, hogy ügyészi fellebbezés hiánya miatt nem volt mód a büntetés súlyosbítására. A IV. rendű vádlottat bűnsegédként több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett alól bűncselekmény hiánya miatt felmentik. Egyebekben helybenhagyja az első fokú ítéletet. A bírói gyakorlat ellenállt a súlyos felelősségre vonásnak, s - a salgótarjáni és tatai sortűzügyet kivéve, amelyekben egy-egy öt év végrehajtható szabadságvesztést is kiszabtak - a nem végrehajtandó büntetés elvét követte. Csonka és fogyatékos volt az igazságszolgáltatás ezekben az ügyekben. A kezdettől megsemmisített és félremagyarázott magyarországi felelősségre vonási szabályokat csonka jogszolgáltatás követte. A perek sortűzvezénylési perek voltak, mert annyira a vezénylők személyére helyeződött a súly, nem nyomoztak az országos vezetők felelősségének felderítése, a hallgatásukkal, 339
