Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
Mellékletek bizonyos beosztású személyek üldözhetőségét pártszervezeti jóváhagyáshoz kötő, azaz üldözési akadályt megállapító utasításokra. Ugyanezen a napon elfogadják a Kormány által kezdeményezett, 1956 szabadságharcával kapcsolatos „sortüztörvényt”. 1993. június 30. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a február 16-án elfogadott törvényt és az elévülésről szóló országgyűlési állásfoglalást. Ez a kísérlet azt kívánta lehetővé tenni, hogy a bíróságok az öt évet meghaladó szabadságvesztés büntetéssel sújtandó bűncselekmények miatt büntetést szabhassanak ki, vagy elévülés esetén megállapíthassák a bűncselekmény elkövetését. 1993. október 12. Az Alkotmánybíróság részben megsemmisíti az 1993. február 16-án elfogadott, kormány által kezdeményezett törvényt. Az 53/1993. (X. 13.) AB-határozat (indokolás 4/a pont) megállapítja, majd a 36/1996. (IX. 4.) AB-határozat megerősíti azt a nemzetközi jogi kötelezettséget, hogy a magyar bűnüldöző hatóságok a nemzetközi jog szerinti háborús és emberiség elleni cselekményeket üldözzék és megbüntessék, kötelezően gyakorolva a nemzetek közösségének büntető hatalmát. Az AB rámutat: a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló 1996. évi XXXIX, törvény mellékletében közölt Nemzetközi Bíróság statútuma és az azt indokló Report nemzetközi szokásjogként rögzíti a háborús és emberiség elleni bűncselekmények joganyagát. Az Alkotmánybíróság 1993-ban tehát kénytelen volt belátni a felelősségre vonást megbénító korábbi álláspontjának társadalmi-politikai tarthatatlanságát, s megalkotta a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint való felelősségre vonásról szóló említett határozatát, lehetővé téve a fegyveres nemzetközi és nem nemzetközi összeütközésekben elkövetett bűncselekmények miatt való eljárást. E döntés a 36/1996. (IX. 4.) számú AB-határozattal együtt megállapítja a nemzetközi jog közvetlen alkalmazásának lehetőségét a hazai bíróságok által. így indultak eljárások az 1956-os forradalom és szabadság- harc során elkövetett bűntettek, sajnos kizárólag sortüzek miatt. Mivel az Alkotmánybíróság jogot nem alkothat, egyértelmű, hogy ez a lehetőség már a rendszerváltoztatási folyamat kezdetétől létezett. Ugyanakkor a nemzetközi jog időben, és a bűncselekmények körét illetően szűkebb mozgásteret ad a bűnüldözőknek. Ezért sem pótolhatja az önkényuralom egész időszakában elkövetett súlyos, élet elleni bűncselekmények teljes köre miatt szükséges büntetőjogi felelősségre vonást. 337
