Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
„Göröngyös úton...” előrebocsátása után mégis szeretnék válaszolni a feltett kérdésre. Ami az érzelmi alapon való politizálást illeti, ennek veszélyes kihatásait nem vitatom. Csakugyan az adott helyzet objektív, tudományos alapon álló értékelésére kell törekedni. Míg azonban a gazdasági helyzetünk vizsgálatánál az elemzések és a következtetések levonása objektív tényezők alapján történik, addig a politikai szféra, és így pl. a sokat emlegetett politikai intézményrendszer reformja már inkább szolgáltat okot ilyen érzelmi alapokon is nyugvó megközelítésre. Társaságunk rendezvényeinek légköréből következtetve kétségtelenül megállapíthatom, hogy vitáinkban részt vevő tagságunk is osztja azt az általános véleményt: mi szerint a gazdasági és politikai reform végrehajtása csak együtt képzelhető el, mert a kettő feltételezi egymást. Éppen ezért azt nehezményezzük, hogy míg gazdasági téren történt némi előrehaladás, addig a politikai-hatalmi struktúra lényegében változatlan és úgy tűnik: az alternatív szervezeteknek minden alapvető, napirendi kérdésben (lásd pl. az egyesületi törvény vitáját!) szívós küzdelmet kell folytatni a „rendpárti” látszattöbbséggel a polgári szabadságjogok érvényesülése érdekében. Éppen ezért úgy látjuk, hogy amíg a párt a régi, sztálini modell szerint gyakorolja kizárólagos hatalmát, addig nincs jelentősége azoknak a beígért változásoknak, amelyek akár az elnöki tanácsi rendszer megreformálását célozzák, akár pedig az Országgyűlésnek és a minisztertanácsnak szánnak nagyobb hatáskört. Mi ugyanis kardinális kérdésnek tartjuk a politikai pluralizmus érvényesítését - „szocialista” fosztóképző nélkül. Amikor már a hatalom számos képviselője is vitázik a többpártrendszerről, mi, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság részéről elengedhetetlennek tartjuk a demokratikus megújulás mai folyamatában ennek mielőbbi elvi kimondását. Már a Párttörténeti Intézet új igazgatója is felvetette egyik, tavasszal az Egyetemi Lapokban napvilágot látott nyilatkozatában, hogy vissza kellene térni a második világháborút követő koalíciós idők folytatásához, amikor a Magyar Kommunista Pártnak amúgy is megvolt a különleges pozíciója a SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) és a szovjet katonai megszállás következtében. Természetesen érvényes a mi viszonyainkra is a latin közmondás: mutatis mutandis, mert valóban a mai helyzetet nem lehet összehasonlítani az 1945-47-es állapotokkal, de abból a szempontból igen, hogy míg a szovjet katonai jelenlét létezik hazánkban, addig biztosítva lenne az MSZMP-nek ez a különleges, védett pozíciója. A demokrácia játékszabályait azonban addig is be kellene tartani. Annál is inkább, mert a jelenlegi hatalomnak minden olyan megnyilvánulása, ami 280
