Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A BZST képviseletében
A BZST képviseletében napján lép hatályba.«”2*1 Ebben még nem volt szó arról, hogy az állam politikai okból nem üldözte az emberölést, s nem terjedt ki a javaslat a hazaárulásra és hűtlenségre sem. (Jómagam ezt a változatot tartottam a legjobbnak.) 1991 májusában dr. Békés Imre professzorral való beszélgetés után, tanácsainak figyelembe vételével született a 2800-as képviselői önálló indítvány, 1991. május 9-ére datálva. így került a büntetendő tényállások közé a hazaárulás és hűtlenség. Bekerült továbbá a szövegbe a Btk. 2. § módosítása, majd az 1991. augusztus 29-én kelt 2961. sz. változatba a „politikai” okból nem üldözés, mint feltétel.247 248 Ezt a szöveget nyújtottam be 1991. augusztus hó 29-én, a Szovjetunió-beli kommunista restaurációs kísérlet után. Az előterjesztés indokolása szerint: „Az új Országgyűlést nem a bosszú és megtorlás, hanem a törvényesség és az igazságtétel szelleme vezeti. Ezért kell állást foglalnia a megjelölt korszakban elkövetett bűncselekmények büntethetőségének kérdésében.” A végül megszavazott törvényt „Zétényi-Kutrucz-törvény”-nek is nevezhetnénk, tekintetettel arra, hogy a végszavazás előtti napokban dr. Kutrucz Katalin büntetőjogász, egyetemi adjunktus, országgyűlési képviselő módosításokat indítványozott, amelyeket az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága elfogadott.249 A törvényjavaslat végül „Zétényi-Takács-törvényjavaslatként” híresült el, bár Takács Péter érdemi tevékenységet nem fejtett ki. A kiállást vállalta, az ő közreműködése inkább szívességi jellegű volt, mintegy kérésemre megkönnyítendő az adminisztratív nehézségeket, a jelenléti kötelezettséget. így az elfogadott törvényt emlegették inkább „lex Zétényiként” is. Az Országgyűlés 1991. november 4-i ülésnapján szavazásra bocsátott tervezet ugyanakkor dr. Kutrucz Katalin kezenyomát viseli, az ő módosító indítványa folytán szerkezeti átalakuláson ment át a szöveg. Személyes beszélgetésekből tudom, hogy nem fogadta el az elévülés nyugvásának szerintünk egyetlen lehetséges és támadhatatlannak vélt teóriáját. így az „ismét” szóhasználat bizonytalansági elemet vitt a szövegbe, akár az is következhetett belőle, hogy 247 Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság büntető törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosítására. 248 Zétényi Zsolt: Mi a teendő a múlttal? Beszédek, cikkek, interjúk, 1989-1994. Salgótarján, Nógrádi Nyomda, 1994, 453-454. (Szó szerinti közlés.) 249 Ezt megelőzte az általunk 1991. május 29-én benyújtott 2800. számú törvényjavaslat immár a Btk. módosításáról, majd a 2961. számú törvényjavaslat (benyújtva augusztus 29-én), amely először tartalmazta „az állam politikai okból nem érvényesítette büntető igényét” tényállási elemként. 191
