Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A BZST képviseletében
„Göröngyös úton...” meg, s ezzel a közösség tagjainak a büntetés elleni felháborodását a büntetés intézményével levezeti.”246 Nyitott, soha meg nem válaszolható kérdés: hogyan alakultak volna hazánk közügyei, ha megfelelő időben szembenézünk a legsúlyosabb bűnökkel és bűnösökkel? Egy bizonyos: mindenképpen másként. Hajlok arra, hogy a „zsákutcás igazságtételnek”, s a rendszerváltozás többi fogyatékosságának titkos kulcsa benne van, mintegy betáplált kódként ott rejtőzik az egész máig tartó, s folytatódó történeti folyamatban, amelyet jogállami rendszerváltozásnak neveznek. Kérdezhetnénk: nem hangzott már el elegendő eszmefuttatás erről az ügyről? Az én válaszom: nem volt elegendő, mélyreható, és igazán felelősségteljes sem. S főképpen a cselekvés területén nem tettünk meg minden tőlünk telhetőt! A törvény és sorsa A büntetőjogifelelőségrevonást célzó törvény indokoltságát számos (többnyire nem valódi, gumicsonton való rágódás jellegű) vita és eszmefuttatás taglalta. Számunkra annyira kézenfekvő volt az önkényuralmi bűnök büntethetőségének lehetővé tétele, amint ez bármilyen más súlyos bűncselekmény esetén sem vita tárgya. A felelősségre vonás megnyitása jogi, erkölcsi és civilizációs követelmény volt, mégsem terjedt ki az önkényuralom által elkövetett valamennyi bűncselekményre: eredetileg kizárólag az emberölés megbüntetését célozta. Ezzel szándékaim szerint meg akartuk könnyíteni az elfogadást és a jogalkalmazást, meghiúsult várakozásom szerint ugyanis valamennyi ép erkölcsi érzésű törvényhozó és bűnüldöző egyet kellett értsen az emberi élet védelmében, valamiféle nemzeti minimum részeként. Sajnálatos módon nem így történt. Az általam kezdeményezett - 1991. márciusában elkészült, be nem nyújtott - törvényjavaslat eredetileg így szólt: „A Magyar Köztársaság büntető törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény kiegészül az alábbi §-sal: »34/A. § 1990. május 2-án kezdődik az 1878: V. törvénycikk 278-280. §-a, az 1961. évi V. törvény 253. § (l)-(2) bekezdése vagy az 1978. évi IV. törvény 166. § (l)-(2) bekezdése szerint minősülő és büntetendő emberölés büntethetőségének elévülése, ha a bűncselekményt 1944. december 21. és 1990. május 2-a közötti időben követték el, és azt az állam nem üldözte. 2. § E törvény a kihirdetés 246 Uo. 190
