Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A BZST képviseletében
A BZST képviseletében Ez a megállapítás húsz évig igaz volt, majd - egy félresikerült közjáték, a Biszku Béla kommunista föbűnös ellen folytatott, jogerős büntetés nélkül, a vádlott halála miatt befejeződött per után - napjainkban, nem szükségszerűen, ám úgy látszik véglegesen megfeneklett az igazságtétel hajója. így kellett történnie? A most következő jogtörténeti eseménysor, az általam személyesen megtapasztalt tények szerint a hatalmon lévők téves ítéletalkotása, erkölcsi és jellembeli gyengeségek, a politikai következményektől való félelmek, a hatalom ethoszán&k hiánya, a magasabb elvek iránt való érzéketlenség miatt is történhetett, ami történt. A legnagyobb világi érték, az emberi élet, az ehhez való jog megsértését akár egyéni, akár tömeges emberöléseket minden emberi és isteni erkölcsi törvény szerint minden világi hatalom köteles megakadályozni és megtorolni. Aki ezt a történelem által megerősített és igazolt kötelességet megtagadja, az élethez való jogot tagadja meg, bűnrészessé válik a gyilkosságokban. Miért szükséges a felelősség büntetéssel mérése? A védekező, megelőző jellegű büntetéssel szemben az emberek elsődleges reakciója - tartjuk Bibó Istvánnal - mindig Grotiusé: nem lehet, hogy súlyos bűntettek büntetlenül maradjanak. „Van a megtorlásnak valamilyen kiirthatatlan szükségessége, s éppen ez az, amit vizsgálni kell. A megtorlás, ha nem csupán a világharmóniából vezetjük le, nagymértékben tapasztalati és társadalmi vonatkozású jelenség. [...] Nem vagyunk képesek elfogadni olyan büntetési rendszert, amely pusztán célszerű védekezésre van beállítva: közönyösnek, túlságosan megértőnek érezzük a bűncselekménnyel szemben; hiányzik belőle a sértett ember, a sértett közösség felháborodásával való szolidaritás, ami minden intézményes megtorlás jellegzetes vonása”245 Világos a kérdés és a válasz: „...milyen társadalmi cél kívánja, hogy a büntetőjog a megtorlás-büntetés formájában szolidaritást vállaljon a társadalmi közösség felháborodott tagjaival? Ez a cél nem lehet más, mint éppen ennek a felháborodásnak a szublimálása és levezetése, intézményessé, absztrakttá, objektívvá, igazságossá tétele mindama technikai eszközök: a pártatlan bíró, a tagolt és kontradiktórius eljárás, a fellebbvitel lehetősége és a közösség hatalmával biztosított végrehajtás segítségével, amelyek ennek a célnak a szolgálatában a jog számára ősidők óta rendelkezésre állottak. Az önbíráskodás, a magánbosszú, a lincselés jelenségeit akarja elkerülni a jog akkor, amikor a bűncselekményt a sértett helyett maga torolja 245 Bibó István: Kényszer, jog, szabadság. In: Válogatott tanulmányok I., 1935-1944. Budapest, Magvető, 1986, 172-174. 189
