Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Társadalom, középosztály
az eredeti gondolkodók el is vetették — 1945 előtt is. Ez a srófos agyú marxista gondolkodás, főleg azzal, hogy ezek antagonisztikus ellentétben állnak egymással, és folytatják az osztályharcot a Mons Sacerre való kivonulás óta: hagymáz. Ezt jól jellemzi az 1990 után kialakult helyzet. Egészen más felosztás van ma érvényben, s ennek lényege a globalizmus világában elfoglalt hely. A nemzet elfoglalt helye, a gazdaság elfoglalt helye, a kultúra, oktatás, tudomány elfoglalt helye a világban. Az, hogy ma mindez a globalizmus legfőbb irányítójától, a pénz, hitel, beruházás, fogyasztás istenségeitől függ, csak egy állapot. A magyar nemzet fel tudott lázadni a kommunista birodalmi logika ellen. Vérrel fizetett. Helyes volt? Bizonyosan. Munkások, fiatalok vitték a zászlót, mert nem hitték el az ezerszer sulykolt jelszót, hogy a munkás- osztály gyakorol bárminemű hatalmat is (a jövő reményében). A vizsgált korszakban az aktív dolgozók között erőteljesen változott a szellemi és fizikai munkát végzők aránya a társadalomban. De ezt sem tekintenénk nyugodt lelkiismerettel a középosztály erősödésének. 1941-ben szellemi munkát 6,4% végzett, fizikait 51,1%. (A többiek önállóan dolgoztak, vagyis nem álltak alkalmazásban, illetve segítő családtagok voltak, vagy valamilyen hasonló módon jelentek meg a dolgozói társadalomban.)74 1949-ben már 9,5% a szellemi foglalkozású és 35,3% volt fizikai dolgozó. Viszont 55% volt önálló (leginkább a birtokos parasztság létszámának 1945-ös növelése révén). 1990-ben 33% volt a szellemi foglalkozásúak és 61% a fizikai munkát végzők aránya. Önálló és segítő családtag már csak 5% körül volt. 1994- re ez utóbbi 12%-ra nőtt, egyértelműen a fizikai dolgozók (alkalmazottak) rovására. A rendszerváltoztatás 1989-90-ben nem teremtette újjá a munkásságot, parasztságot. Az értelmiség - tisztelet a kevés kivételnek - meghasonlott önmagával, nemzetével, helyzetével, kiszolgáltatottságával, valamint a hataKét rendszerváltás Magyarországon__________________________________ 74 Demográfia. KSH-ELTE, Budapest, 1995, 99. 76
