Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Társadalom, középosztály
lom és a média áldozatává vált. Nem lehetett másként, mert ez a két dolog volt az egzisztenciális emlője. Saját bázisa már rég nem volt, a mecénásokat kiirtották, s az újak még nem születtek meg. Éppen ezért érdekes kérdés a „középosztály’’ helyzete. Létezik-e egyáltalán? Túlélte-e az 1945-90 közötti hosszú időt? Ha mint társadalmi csoport - láttuk, hogy koherenciája erősen kérdéses volt fénykorában is - nem is, de legalább kulturális igényeiben vagy befolyásában esetleg átvette-e az „elit” szédítő perspektíváját a korábbi történelmi, ipari, birtokos, pénzarisztokráciától? A válasz inkább kiábrándító. Kétségtelen, hogy van továbbélő családi tradíció. Ez nagyon fontos. Kétségtelen, hogy van bizonyos továbbélő csoporttudat is (sokfelől induló: kisgazda, polgári, székely, zsidó, sváb, katonatiszti, szakmunkás, kereskedő stb.). Kétségtelen, hogy vannak búvópatakok, amelyek ma is megtalálhatóak, ha elég mélyre ásunk, és vannak források is, amelyek keletkezhettek a kommunista diktatúra idején és ellenére, vagy akár 1990 után. A „középosztály” olyan megformálódása, mint amelyre a két világháború között sor került, egyelőre várat magára. Ez nem feltétlenül baj. Nem kellenek zárt csoportok, anyagiak, külsőségek vagy ilyenek által behatárolt falak a társadalom szövetei közé. Ezek a falak, külsőségek a két világháború között igencsak megnehezítették a társadalmi mobilitást. De kellenek fórumok ezrein kifejeződő nemzeti azonosságok, egyformaszellemi nevezők, cenzúrát („politikailag korrekt beszédet”) elutasító szabad gondolatok, s persze kellenek politikai és civil erők, melyek ezeket segítenek „becsatomázni”, beterelni a döntéshozatal mechanizmusaiba. Nem könnyű. A társadalom tagolásának kérdése a két sorsfordulóban úgy látszik, ellentétes irányt mutat. 1945 után hangsúlyosan, sőt erőszakosan megtörtént a társadalmi rétegek tömörítése, egymástól való elválasztása, az „osztályszerkezet” határozott felrajzolása, a fő jelszó pedig az osztályharc lett. Tudjuk, hogy ez csak eszköz és álca volt, de az osztályok teoretikus elválasztása mégis megtörtént. Ebben az sem zavarta a fő ideológusokat, hogy például a „munkásosztály” számszerű gyarapodása kizárólag paraszti és _______________________________________Társadalom, középosztály 77
