Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Társadalom, középosztály
proletárabb nemzete, az abesszin elleni brutális háborúja még azt az értéket is lemarta arról a fascesről, amely kétségkívül vonzó volt sokaknak a húszas években. A szociáldemokrácia volt az egyetlen, amely alkalmazkodni tudott a globalizmus követelményrendszeréhez. Az előbbieket a globalizmus megsemmisítette: háborúval, gazdasági nyomással, ideológiával. A szociáldemokrácia azonban - ahol tehette - még időben alkalmazkodott, és elfogadta a globalizmus szabályait. Ennek klasszikus eleme a Német Szociáldemokrata Párt 1959-es nyilatkozata, amely feladta az osztályharc elméletét, illetve elfogadta a parlamentarizmust és a magántulajdont, vagyis a globalizmus alapjait.61 Egyes értelmesebb kommunista pártok is erre az útra léptek, először Nyugat- és Dél-Európában,62 majd Közép-Európában is. Ezek közé tartozott a magyar párt is, éppen a vizsgált második sorsforduló idején. Az MSZMP végül is három részre szakadt: maradt egy kommunista párt (sokféle néven, de leginkább „Munkáspártként”); egy szocialista-szociáldemokrata párt (MSZP); és egy szélsőségesen neoliberáis párt (DK). A legtöbben persze otthagyták az egészet. Leginkább a munkások, akiknek nevében a diktatúrát 1949-től gyakorolták, és akiknek a nevében a magyar demokráciakísérletet 1945^49 között elfojtották. 1944-ben, a hadikonjunktúra idején _______________________________________Társadalom, középosztály 61 A Bad Godesbergben kiadott híres programban a Német Szociáldemokrata Párt szakított az osztályharccal, a marxizmussal, sőt olyan alapelemeket tett magáévá, mint a keresztény erkölcs, humanizmus. Mindez a Szocialista Intemacionálé 1951-es Frankfurti Nyilatkozatára vezethető vissza, amely kimondta, hogy a szocializmus egy morális eszmény, amely független az egyén gazdasági helyzetétől vagy osztály-hovatartozásától. 62 Az eurokommunizmus végeredményben a kommunizmus reformjának kísérlete volt, politikai lényege az SZKP gyámkodásának levetése, önálló politikai irány, fdozófiai elemei pedig elvezettek az európai emberi jogok tiszteletben tartásának, a parlamentarizmusnak az elfogadásához. A Szovjetunió bukása után ezek a pártok is a szocialista, szociáldemokrata mozgalom, vagy más névvel jelzett „baloldali” konglomerátumok részeivé váltak. A klasszikus példa erre az olaszországi „Olajfa” mozgalom. 67