Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A nemzetközi körülmények a második világháború után
(és így a görög konfliktus kezelését) az USA-nak. Ekkor kezdetét is vette az immáron egyértelműen USA vezette globalizmus „hidegháborúja” a porondon egyedül maradt Szovjetunióval, illetve a „szocialista világrendszerrel”. (Ebbe stabilan beletartozott a 17 szovjet tagköztársaság és a szovjetizált Közép-Európa mellett Kína, Koreának és Vietnamnak egy része, Kuba, Mongólia.14 Jellemző azonban, hogy a legfelső magyar pártvezetés sem tudta, hány szocialista ország is van tulajdonképpen. Németh Károly, az MSZMP KB titkára 1979-ben így válaszolt az ezt firtató kérdésre: „Hivatalosan 14 szocialista ország van, hajói emlékszem.”15 Az ezt követő hidegháború egyrészt a globalizmus győzelmének ezt a kis „hiányosságát” kívánta kiküszöbölni, másrészt a Szovjetunió a kommunizmus „végleges győzelméért” hozott komoly áldozatokat, kiterjesztve befolyását csaknem mindegyik kontinensre. Magyarország szempontjából mindez azért fontos, mert Trianon miatt az egyik első állam volt, amely az 1920-as években nyíltan megkérdőjelezte a versailles-i világot. így csak igen korlátozott mértékben válhatott a globalizmus részévé, mindvégig megmaradt bizonyos elszigeteltsége. Bethlen István sokat tett azért, hogy ezt az elszigeteltséget feloldja, de a versailles-i világ leglátványosabb képződménye, a kisantant, illetve a magyar gazdaság ezerszálú német (osztrák) kötődése, valamint London és Párizs érdektelensége ezt nagyon megnehezítették. A versailles-i világ megkérdőjelezése nem ideológia, nem is a kommunizmus, a nemzeti szocializmus vagy a fasizmus jegyében, hanem nemzeti alapon történt. A globalizmus eszméjét követve ugyanis az erőfölénnyel való visszaélés érvényesítése érdekében 1918-20-ban elképesztően ostoba államhatárokat erőltettek Közép-Euró_______________A nemzetközi körülmények a második világháború után 14 Az most nem tartozik a témához, hogy Jugoszlávia, Albánia majd Kína is elutasította Moszkva egyértelmű vezető szerepét, és elhagyta a birodalmat, de nem a „szocialista világrendszert”, Ausztria pedig alku következtében megszabadulhatott a szovjet megszállástól 1955-ben, semlegességet vállalva. 15 MÓL 288.f. 4/1979/162. ö. e. 29
