Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

A nemzetközi körülmények a második világháború után

kongresszusán érthetővé tette.12 Végül is erősebbnek bizonyultak a politi­kai, hatalmi ambíciók,és megkötötték a német-szovjet szövetséget, amely megnemtámadási szerződéstől egészen a barátsági szerződésig terjedt (1939. augusztus 23. és szeptember 28.). Ezeknek titkos záradékaiban területileg felosztották Közép-Európa északi részeit (Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország területeit). Az eddig egyetlen globalizációs pólusnak tehát komoly kihívói akadtak. Ezeket mindenképpen el kellett pusztítani. Londonban (és Washingtonban) továbbra is arra építettek, hogy előbb vagy utóbb Sztálin és Hitler egymásnak esnek. Ez meg is történt. Innen már csak egy lépés volt a XX. század második felét meghatározó - és egész Kö- zép-Európát a totalitarizmusnak kiszolgáltató — brit-amerikai-szovjet „szö­vetség”, amely teljes győzelmet aratott a háborúban. Ez azonban nem a glo- balizmus győzelme volt: A Szovjetunió mélyen behatolt Európa szívébe, bi­rodalmába illesztve Európából a következő államokat: Lettországot, Észt­országot, Litvániát, Lengyelországot, Magyarországot, Csehszlovákiát, Ro­mániát, Bulgáriát, Jugoszláviát, Albániát, valamint Kelet-Németországot és Kelet-Ausztriát. Kísérletet tett Görögország beillesztésére is, de ezt már a (szintén titkos) Sztálin-Churchill-megállapodás felrúgásával tette, ezért nem is járhatott sikerrel.13 Nagy-Britannia (mint állam) átadta a vezető szerepet Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 12 Gömöri Endre: Egy tabu anatómiája. Mozgó Világ, 1988/10. 13. 13 Sztálin és Churchill megállapodása 1944. október 9-én a világtörténelem talán leg- cinikusabb döntése volt. Kiábrándítóbb, hogy a kezdeményező Churchill volt. A hírhedt cetlit, amelyen a százalékos felosztás található, Churchill vitte magával. Még kellemet­lenebb, hogy a megállapodást követően a külügyminiszterek még két napig „egyeztettek”, és lényegesen megváltoztatták az arányokat, Magyarország esetében például 50-50%-ról 80-20%-ra a Szovjetunió javára. A megbeszéléseket angol források alapján leírja: Kovács Imre: Magyarország megszállása. Katalizátor Iroda, 1988, 98-99. Számunkra azért is volt ez döntő, mert már Moszkvában tartózkodott Horthy Miklós fegyverszünetet kérő de­legációja Faraghó Gábor vezetésével. Sztálin a fegyverszüneti feltételeket tehát a brit legfelső vezetés tudtával fogalmaztatta meg. Az okmányt az említet alkudozást követően, még a „végleges megállapodás” napján, október 11-én írták alá. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom