Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A nemzetközi körülmények a második világháború után
A nemzetközi körülmények a második világháború után A nemzetközi körülmények a második világháború után Mindkét vizsgált sorsfordító folyamatot alapvetően határozta meg a nemzetközi helyzet alakulása. A ma „globalizációnak” nevezett folyamat már létezett a XIX-XX. században is, első leplezetlen manifesztációja az I. világháborút lezáró versailles-i békerendszer volt, de akkor ennek lényegét még eltakarta az USA gyors katonai és politikai (de nem gazdasági) visszavonulása Európából, a Szovjetunió létrejötte és (korántsem annyira elszigetelt) stabilizálódása, majd a fasiszta Olaszország látványos és a nemzeti szocialista Németország erőteljes ellenállása. E küzdelem szövevényes végkifejlete volt a II. világháború. Ezt követően a globalizáció egyre erőteljesebben jellemezte a szabadpiaci világgazdaság berendezkedését, ami 1990 után jelentős teret nyert Közép- és Kelet-Európábán. Az adott körülmények közepette ez egy természetes gazdasági folyamat volt, amelynek ellenállni lehetetlen jói alkalmazkodni hozzá viszont nagyon is lehetséges lett volna. A globalizmuson ellenben a továbbiakban a gazdasági (majd katonai, végül politikai) erőfölényre épülő, a „szabad kereskedelem”, korlátlan „szabadverseny” jegyében működő, egy pólusból irányított politikai rendszert értjük. Valódi „földrajzi” központja nincs, pénzügyi, gazdasági viszonyai átláthatatlanok. Történelmi okokból ez az erőfölény a XX. század második felére Angliából az USA birtokába került. De valójában az állami-nemzeti kereteket csak eszközként használja, például katonai akciók lebonyolításához, ha más eszköz már nincs. Ütőképessé igazán az teszi e rendszert, hogy a „szabadságot” (emberi jogokat) átemelte a gazdasági szférából a társadalmi szférába is, kialakítva 25
