Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Viszony a múlt egyes eseményeihez

__________________________________Viszony a múlt egyes eseményeihez

dalmat jelölte meg nemzeti és politikai céljai értékmérőjének, kiindulópontjának. A szabadon választott parlament első határozata éppen ezt rögzítette 1990-ben.4 Korábban a rendszerváltoztatás legnagyobb hatású tömegdemonstrációjának is ez adta a lényegét (Nagy Imre és társainak újratemetése). De érdekes azt is rögzíteni, hogy Antall József és a nevével fémjelezhető politikai irány 1946-ot is kiindulópontnak, vállalható örökségnek tekintette.5 A liberális ellenzék inkább 1918-at, Károlyi Mihályt favorizálta, a szocialisták pedig a kádári nosztalgiák és az „európai szociáldemokrácia” között ingadoztak, miközben kétes őszinteséggel elfogadták 1956 forradalmi tradícióit is. (Az más lapra tartozik, hogy azonnal megkezdték a forradalom értelmezésének szocialista változatát, ezzel tudatosan gyengítve a nemzeti tradíció összetartó erejét is.)6 A forradalom nem szólt az osztályok elválasztódásáról, épp ellenkezőleg, a nemzet egységét hirdette.

Antall József 1990-ben kormányának vezéreszméit a teljes körű szabadságban, a népérdek képviseletében, a gazdasági fordulatban (szocialista terv- gazdaságból szociális piacgazdaságba), és az európaiságban határozta meg.7 Tildy Zoltán 1946-ban (már köztársasági elnökként) így fogalmazott: „Ma4 1990: XXVIII, tv. Az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról.

5 A földkérdésben 1947-et is annak tekintette. Ez a kisgazda koalíciós partner igénye volt. Antall 1990. május 22-én a parlamentben az agrárpolitikában a meghatározó kiindulópontot 1947-ben jelölte meg, de a kisgazda „reprivatizációt” nem említette.

6 „Kis októberi forradalom” - ez a megnevezés elképesztően romboló hatású volt, mintegy egybemosva az 1917-es orosz bolsevik puccsot és az 1918-as „őszirózsás forradalmat” 1956 eszméivel.

7 Antall József beszédében 1990. május 22-én egyenesen forradalomnak nevezte az 1989-90-es eseményeket. Ez már azért is figyelmet érdemel, mert később állandóan és legtöbbször hamisan idézték azt a híres mondatát, amely a forradalom elmaradását nevezte meg a rendszerváltoztatás hiányosságainak okául. „A pillanat ünnepi voltát azért is hangsúlyozom, mert bizony néha fáradtak és türelmetlenek vagyunk mindnyájan, politikusok és a közvélemény egyaránt. Vannak honfitársaink közt olyanok, akik még alig-alig fogták fel.

23