Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Viszony a múlt egyes eseményeihez
Két rendszerváltás Magyarországon Viszony a múlt egyes eseményeihez A vizsgált rendszerváltoztatások, folyamatok között kiemelkedő világítótoronyként áll az 1956-os forradalom. Ez a maga nemében páratlan világesemény a mi témánk szempontjából is releváns, mert megvétózta azt a zsákutcát, amelybe Magyarországot a szovjet megszállók és kommunista ötödik hadoszlopuk kényszerítették. Jellemző ugyanakkor, hogy az első reakciók és tettek 1956-ban az 1945-46-os viszonyok helyreállítását szorgalmazták. Semmiféle visszatérést az 1944 előtti időkbe és semmiféle megmaradást az 1949 utáni időkben nem tűrtek. A forradalom valójában megfogalmazta az 1989-91-ben megvalósult célt: egy független, demokratikus Magyarország létrehozását. Talán nem véletlen, hogy ebben egyetértés volt, igaz nem teljes. Nem feledkezhetünk meg az 1956-ban és 1989-ben is létező, az ancien régime kivételezett, haszonélvező-, vagy csak „beleszocializálódott” tömegeiről. Az is jellemző, hogy az egyes megfogalmazott programokban („pontokban”) a jövőt illetően a legbizonytalanabb 1956-ban és 1989-90-ben is (de 1945-ben is) a gazdaság fejlődésének, (tulajdon) viszonyainak megítélése volt. Most nem feladatunk vizsgálni, hogy a forradalom győzelme esetén milyen gazdasági keretek alakulhattak volna ki, de bizonyosan nem az 1988-98-as „totális privatizáció”.3 Az 1956-os forradalom azért is kiemelkedő orientációs pont, mert törvényben rögzítetten 1990-ben (az ellenzék már 1986-89-ben), a társadalom ellenálló búvópatakja pedig 33 éven át a forra3 Ezt az állítást bizonyítani nem lehet. Voltak, és ma is vannak viszont kísérletek a globalizmus és a kommunista rendszeren kívüli gazdasági megoldásokra, illetve a kettőnek sajátos ötvözetére (például Kína). 22
