Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Összegzés
teheti a demokráciát és a liberalizmust is. A liberalizmussal azonosított glo- balizmus ma a demokrácia legnagyobb veszélyforrása. Láttuk, hogy mindkét sorsforduló súlyos gazdasági helyzetben ment végbe. Miként a nemzetközi körülmények, ezekkel párhuzamosan a gazdasági helyzet is ellentétes irányba mutat 1945 és 1989 után. Az első sorsforduló végeredménye a totális kiszolgáltatottság, zsákutca, végül a bukás lett. Ma még nem látszik, hogy a másodiknak mi lesz a kimenetele. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a globalizmust érintő negatív folyamatok kontinuitása nem szakadt meg teljesen, csak az érdekek mentén. így például a szocializmus által felhalmozott - kezelhetetlen - adósságot a fordulat után is cipeljük magunkkal. A második világháború után az államosítás és a terv- gazdálkodás, 1989-től a privatizáció és a szabad (préda) piac eszméje uralkodott el. Talán nem túlzás azt mondani, hogy mindkettő végletekig engedése ártalmas és bukásra ítélt. A nemzetközi politikai, katonai és gazdasági környezet mindkét sorsforduló idején beillesztette Magyarországot is a maga rendszerébe. Ennek lényege az volt, hogy a szuverenitást korlátozták. Előbb durvábban, utóbb kifinomultabb eszközökkel. Nem véljük ildomosnak azonos síkon kezelni az 1945 után megvalósult szuverenitáshiányt az 1990, különösen 2004 után megvalósult deficittel, de a tendenciát tekintve akár szkeptikusak is lehetünk. Persze kecsegtethet minket, hogy ezúttal a világ fejlettebb részéhez idomulunk, de kérdés: milyen minőségben? A válaszok készen állnak: gyarmatként, provinciaként, perifériaként vagy egyenrangú társként. Érzékeltettük, hogy egyenrangúak csak a közép-európai országok és népek szoros együttműködése, összefogása révén lehetünk. A két sorsforduló hatásait vizsgálva a társadalom egyes rétegeire, megállapíthattuk, hogy 1945 után egykori döntő gazdasági és politikai befolyással rendelkező osztályok tűntek el, beleértve az arisztokráciát, a tőkéseket, a polgárságot, sőt a középosztályt magát is. Ennek negatív gazdasági és kulturális hatásait nem sikerült eliminálni az 1989-90-es rendszerváltás után sem (mondjuk ezt negyed század elteltével is). A társadalmi viszonyok gyöKét rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 180
