Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Összegzés
Összegzés Összegzés A két magyar sorsfordulót összevetve megállapítottuk, hogy azok természetesen nem légüres térben zajlottak, hanem nagyobb léptékű nemzetközi folyamatok elemeiként. így azt is rögzíthettük, hogy e két sorsforduló azonos rezgéshullámon mozgott az európai és világtrendekkel. Nincs kétségünk, hogy egy esetleges újabb sorsfordulóban csak az alkalmazkodásuk módja kérdéses. Vajon sikeres lesz, miként volt a honfoglalás idején, vagy sem? A második világháború után ez a trend még kétesélyes választási lehetőséget mutatott a globalizmus és a kommunista szocializmus között, és a magyar nemzet választott is, az előbbi pozitív elemeiben bízva. Hamarosan azonban kiderült, hogy nincs választási lehetőség, és ez megpecsételte a magyar demokráciakísérlet sorsát. Elbukott a magyar demokrácia ügye, s vele elbukott negyven évre a szuverenitás ügye is. A közép-európai régió összes államához hasonlóan Magyarország is betagozódott a szovjet birodalom külső gyűrűjébe. A rendszerváltoztatás idején a hidegháború eldőlésével a globalizmus kiterjesztette fennhatóságát Közép-Európára is és ezzel Magyarország is megtapasztalhatta annak előnyeit (a parlamentarizmust, az emberi jogokat stb.) és hátrányait is (gazdasági alávetettséget, szellemi kiszolgáltatottságot). Mindkét sorsforduló összefüggött egy birodalom és egy eszme bukásával. Az előbbi a III. Birodalom totális megsemmisülésével és a nemzeti szocializmus likvidálásával, az utóbbi a Szovjetunió (illetve a „szocialista világrendszer”) megsemmisülésével, valamint Oroszország és a kommunista (marxista-leninista) ideológia nem azonos mértékű visszaszorulásával. Mindkét bukás nyertese és győztese a globalizmus volt, állami megtestesülésében az USA-val. A globalizációt sokan azonosítják a „liberális demokráciával”, de mint láttuk, ez nem igaz. Előbbi érdekei szerint bármikor félre179
